Gondozás

BLW hozzátáplálás a gyakorlatban

Olvasási idő: 8 perc

A sokféle étkezési irányzat, ételallergiák, egészséges vs. egészségtelen ételek viharában egyre csak bonyolódik a hozzátáplálás kérdése. Nem mindegy, hogy mikortól és milyen ételekkel etetjük a babát. Ha ez nem lenne elég, ott vannak a rémtörténetek, melyek szerint fémgolyót találtak a bébiételben1, vagy hasonló oda nem illő anyagot, vegyületet. A BLW (igény szerinti falatkás hozzátáplálás) megoldást jelenthet a fentiekre. A BLW módszerről itt olvashattok, most pedig a gyakorlati tudnivalókat és a mindennapok menetét részletezem.

Első hetek (6-7 hónapos kor)

Korábbi cikkemben már érintettem a BLW elkezdésével kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, de a legfontosabbat, hogy milyen fejlődésbeli feltételeknek kell teljesülnie a hozzátáplálás elkezdéséhez, itt is felsorolom:

  • tud ülni (segítséggel etetőszékben, ölben vagy egyedül)
  • nem inog a feje, sokáig képes megtartani azt
  • képes megfogni kisebb tárgyakat
  • ezeket a szájához emeli, szájába rakja

A fenti fejlődési feltételek teljesülése után felmerül a kérdés, hogy:

Mégis milyen ételt kínálhatunk a babának?

A válasz: mindent, amit meg tud fogni és a szájához tudja venni. A potenciálisan fulladást okozó ételeket természetesen kerüljük. Például nyers alma, vagy olyan étel, amiből hasonlóan az almához, letörhetnek kis falatok, vagy mogyoró, borsó és hasonló alakú ételek, amelyek szintén fulladást okozhatnak.

Fontos, hogy ne adjunk olyan ételt, amire a családtagok közül valaki allergiás. Ha a családban nincs ételallergia, akkor bátran kínálhatunk mindent.

A legújabb kutatások2,3 szerint az allergének korai bevezetése megelőzi az ételallergia kialakulásának veszélyét, minél korábban vezetik be a potenciális allergéneket, annál kevesebb eséllyel alakul ki allergia az adott ételre vonatkozóan.

Azonban fontos azt is megjegyezni, hogy 4 hónapos kor előtt semmiképp nem ajánlott a potenciális allergének fogyasztása.

Olyan kutatási eredményeket is publikáltak, melyek szerint4 nem volt összefüggés az allergénnel való találkozásnak az ideje és a jövőbeni allergia kialakulása között. Ők tehát azt mondják, hogy nem számít mikor vezetjük be az adott ételt, ha a gyermek érzékeny rá, akkor előbb-utóbb úgyis kialakul az allergia. Személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban, hogy az amerikai gyermekorvosunk a 6 hónapos rutin vizsgálaton kihangsúlyozta, hogy minél előbb adjunk a babának mogyoróvajat (a földimogyoró itt az Egyesült Államokban az egyik leggyakoribb allergén).

Visszatérve tehát, minden olyan étel adható, ami elég puhára van főzve vagy sütve, hogy a baba el tudja rágni (nyomkodni az ínyével).

Főtt/párolt ételek

Alma, répa, cukkini, sütőtök, egyéb tökfélék, brokkoli, karfiol, spárga, édesburgonya

Nyers ételek

Ubroka, zellerszár, citrusfélék, eper, barack, mangó, banán, avokádó

Samu az elején nagyon szerette a kemény zöldségeket, mint a zellerszár és uborka, amelyek az ínyét is masszírozták. A sok rágás, nyomkodás hatására végül szétnyomódtak és le tudta nyelni. Az első hetekben a fogást is nagyon jól tudta velük gyakorolni, a párolt ételekkel szemben nem lapultak vagy törtek szét a markában.

A citrusféléket részben meghámozva adtam neki, az oldalsó héjakat leszedtem, a külsőt viszont meghagytam, így nem esett szét a kezében, viszont az ínyével könnyen le tudta rágni a gyümölcs húsát.

Húsokat is adhatunk a babának, akár már az első étkezés alkalmával is. Minden szóba jön, ami csíkokra van vágva vagy nagyobb szelet, amit a baba meg tud fogni. Mi az első hónapban nem adtunk húst, ennek az oka személyes volt, leginkább az, hogy én is inkább a vegetáriánus fogásokat részesítem előnyben, de a párom is úgy gondolta, hogy várjunk vele még egy kicsit. Ez is, mint ahogy minden más neveléssel kapcsolatos dolog, az adott család döntése.

Mire van szükség és mire lehet számítani?

Az ételeken kívül szükség van egy etetőszékre vagy szülőre, akinek az ölében stabilan tud ülni a baba. Nagyon fontos, hogy végig ott legyünk, amikor ételt kínálunk, hogy az esetleges vészhelyzetek esetén segíteni tudjunk.

Ne lepődjünk meg, ha az első hetekben a baba folyton kiköpi az ételt.

Ez egy természetes adaptáció része. A gyerekeknél a nyelv közepe vagy ettől előrébb váltódik ki az a reflex, ami beindítja az öklendezést. Ez nem véletlenül van így, meggátolja, hogy a túl nagy falatok, amelyeket még nem tud biztonsággal kezelni, összerágni és lenyelni, hátra kerüljenek a torokhoz és fulladást okozzanak5.

Az öklendezéstől tehát nem kell megijedni, arra azonban figyelni kell, amikor már fuldoklik a gyerek.

A BLW szakértők azt mondják, hogy semmilyen körülmények között ne nyúljunk a baba szájába, mert ezzel hátrébb tolhatjuk a falatot, inkább adjunk instrukciókat és imitáljuk neki, hogy mit kellene csinálni ahhoz, hogy kiköpje vagy összerágja és lenyelje az ételt. Vészhelyzet esetén persze közbe kell lépni.

A BLW módszerrel táplált babák először rágni tanulnak meg, amikor ez jól megy nekik, akkor elkezdik kiköpés helyett lenyelni a falatokat. Nálunk a látványos nyelésig nagyjából 3-4 hétnek kellett eltelnie. Hozzáteszem, hogy amikor először kínáltunk joghurtot és zabkását, azt is kiköpte, néhány hét kellett, amíg hozzászokott, hogy anyatejen kívül más állagú ételt is le lehet nyelni.

Érdemes egyszerre kis adagokat, de többféle ételt felkínálni, hogy a baba maga dönthesse el, mi az ami ízlik neki és miből kér még.

Ha valami elsőre nem arat nagy sikert, érdemes a következő napokban és hetekben jó párszor felkínálni, hogy hozzászokjon az ízhez és a textúrához. Legalább 8-10 alkalomra van szükség ahhoz, hogy megismerkedjen az ízekkel és probléma nélkül elfogadja az ételt6, sok babának még ennél is több alkalomra van szüksége

Kezdő babák (7-8 hónapos kor)

Amikor a baba probléma nélkül kezeli a felkínált ételt, át lehet térni különálló ételekről egész fogásokra.

A baba abból kapjon enni, amit a szülők esznek.

Mi, felnőttek eszünk sósat, édeset, fűszereset, hideget, meleget, folyékonyat, szilárdat, így a babákat is ajánlott bevezetni az étkezés sokszínűségébe. Az evés érdekes, izgalmas és nyilván elengedhetetlen része a napi rutinnak, előbb vagy utóbb a babáknak is meg kell ismerkedniük azokkal az ételekkel és ízekkel, amelyeket a család fogyaszt. Ha ez előbb történik, akkor több élményben lesz részük és később nagyobb valószínűséggel fogadják el az új ételeket.

A babák étrendjének sem kell unalmasnak és szimplán édes vagy sós, hideg ételekből állnia.

Azt, hogy a baba mikor áll készen a következő szintre lépni, néhány viselkedési jelből megmondhatjuk. A baba készen áll, ha:

  • napi 2-3-szor étkezik
  • ügyesebben fogja az ételt, mint korábban
  • megeszi a felkínált ételt és esetleg kér még
  • érdekli a szülők étele, nyúl felé és kér belőle
  • jól kezeli, összerágja és lenyeli a különböző textúrákat
  • a kanalat jól kezeli, a szájához viszi

Ezek a feltételek csak irányadók, nem feltétlenül kell mindnek teljesülnie a továbblépéshez. Ezen a ponton viszont érdemes bevezetni a folyadékpótlást is, leginkább víz vagy anyatej/tápszer ajánlott csőrös vagy nyitott pohárban. A nyitott pohárhoz kicsit több türelem és idő kell. A kisfiam 6 hónapos kora után nem volt hajlandó cumisüvegből inni és mivel azt olvastam, hogy a csőrös pohárból itatott babák rászokhatnak a szopizás közbeni harapásra7, ezt nem mertem megkockáztatni és pohárból kezdtem itatni. Vizet és smoothie-kat is ügyesen meg tudja inni nyitott pohárból.

Haladó babák (9-12 hónapos kor)

Ekkorra már valószínűleg kisebb falatokat is gond nélkül a szájukba vesznek és lenyelnek, a csípőfogás nagyon jól megy nekik. Más területen is rohamosan fejlődnek, másznak, elkezdenek felállni és sétálni, nagy eséllyel az etetőszékből is sokszor ki szeretnének mászni. Nagyon fontos, hogy etetések során végig velük legyünk, ha nem érdekeltek az evésben, akkor próbálkozzunk később, amikor az éhség jeleit mutatják, például kezdenek nyűglődni5.

A következő táblázatban étel ötleteket tüntetek fel, melyet dietetikusok állítottak össze5. A haladó babák nagy eséllyel napi ötször esznek, a három főétkezés mellé nasik is beékelődnek. BLW-t gyakorló anyukák és egyben dietetikusok5 azt ajánlják, hogy a folyadékpótlást étkezések utánra hagyjuk, hogy a víz ne telítse el az apró gyomrocskákat és maradjon hely a tápláló ételeknek.

Étkezés Minta 1 Minta 2 Minta 3
Reggeli ½ főtt tojás

2 ek görög joghurt

2 ek áfonya

1 szelet mandulavajas kenyér

Rántotta 1 tojásból

5-10 málna

2 mini kolbász

2 édesburgonya krumplilepény

2-4 eper

Tízórai 2 ek hummusz

2 kis perec

¼ bögre teljes kiőrlésű müzli

2 ek görög joghurt

2 ek joghurt

¼ bögre reszelt sajt

Ebéd 2 ek tonhal saláta

Avokádó szeletek

½ szelet teljes kiőrlésű kenyér

Néhány szelet citrusféle

¼ bögre lencse leves

¼ grillsajt szendvics

½ kiwi

2 ek ricotta/cottage cheese

2-4 cukkini rudacska

2-3 koktélparadicsom félbe vágva

4-6 szeder

Uzsonna 2 ek ricotta/cottage sajt

¼ érett körte

¼ főtt tojás

1-2 teljes kiőrlésű sós keksz

1 uborka rudacska

2-4 fél olivabogyó

2-4 ek görög joghurt

Vacsora ¼ bögre bolognai spagetti 1 lazac pogácsa

2-4 párolt zöldbab

¼ bögre steak burgonya

¼ bögre rakott csirkeétel

1 kocka étcsokoládé

 

A felsorolt mintaétrend persze függ a szezonálisan elérhető gyümölcsöktől és zöldségektől is, ami nem elérhető a boltokban vagy a kertben, azt hasonló dologgal tudjuk helyettesíteni. A táblázat célja, hogy ötleteket adjon.

Saját tapasztalataim

A hozzátáplálás elkezdését megelőzően sokféle irányzatról olvastam, a Born to Eat: Whole, Healthy Foods from Baby’s first bite5 könyv elolvasása után nagyon megtetszett a BLW. Egy csomó blogot és Youtube videót megnéztem, hogy lássam, hogyan működik a gyakorlatban és meghallgassam a gyakorló anyukák véleményét. Egyre szimpatikusabb lett a módszer, de mivel viszonylag újnak számít és Magyarországon nem annyira elterjedt, utánanéztem a témával kapcsolatos tudományos kutatásoknak is. Úgy éreztem passzolna az életmódunkhoz és tetszett az is, hogy a kisfiamat önállóságra taníthatom közben.

Amikor 6 hónapos lett, izgatottan vetettük bele magunkat az új mindennapokba. Először csak reggelit adtunk neki, általában valamilyen gyümölcsöt kis rúd alakúra vágva vagy csíkokra vágott kenyeret megkenve az errefelé nagyon népszerű és az otthoninál finomabb és olcsóbb avokádóval.

Pár hét kellett, amíg ügyesedett, gond nélkül felvette az elé rakott ételt úgy, hogy a markából kilógott egy kis rész, amit le tudott rágni. Innentől már napi háromszor evett ő is. A reggelit és ebédet velünk/velem együtt, a vacsorát általában egyedül (a felügyeletünk mellett), mivel a fél hatos vacsi nekünk még túl korai lett volna.

A lerágott falatok nagy részét sokáig kiköpte. Azonban, amikor betöltötte a hetedik hónapot, mondhatni ténylegesen vacsorázott. Avokádós kenyér, sült cukkini és kaliforniai paprika volt aznap a menü, a falatok csak úgy csúsztak a torkán.

Jelenleg nyolc hónapos, napi 4-5-ször étkezik. A főétkezések közé beékelődött egy délutáni nasi is. Már a csípőfogás is megy neki, a kis áfonya szemeket is ügyesen megfogja és megeszi. Ugyanazt eszi, mint mi és látszólag nagyon élvezi. Jól megnézi milyen étel van a mi tányérunkon és összehasonlítja a sajátjával.

Hozzá kell tennem, hogy mi nem kizárólagosan a BLW módszer szerint csináljuk a hozzátáplálást. Időnként püré formájában is felkínálunk neki ételeket, főleg, amikor nem otthon ebédelünk vagy kirándulunk. Amikor kanállal etetem figyelem, hogy kér-e még és, ha igen, akkor milyen ütemben. Legtöbbször én merítem meg a kanalat és utána odaadom neki, hogy egyedül vegye a szájába.

Nem állítom, hogy könnyű a BLW módszer. Általában tetőtől talpig maszatos a gyerek, az első két hónapban az étel nagy része az étkezés végére a földön kötött ki. Az eperrel való első találkozáskor az összerágcsált fél eper a fehér szék kárpitján landolt, szóval nem tagadom, vannak bukkanók. A hátrányokat azonban ellensúlyozzák az előnyök. Látom, hogy milyen rohamosan fejlődik, jó látni, hogy aktív részese az étkezéseknek és szeretem látni, ahogy megvizsgálja az ételeket és utána eldönti, hogy miből szeretne enni.

Pár hét után felismerte kinézet alapján a zöldségeket, gyümölcsöket és amiről tudta, hogy nem szereti, azt általában utoljára fogta meg és mielőtt a szájához ért volna, már fintorgott. Egy rövid ízlelés után ott is hagyta. Nyolc hónapos korára nagyon sokszor találkozott az előzőleg nem kedvelt ízekkel is és most már mindent jóízűen rágcsál, nem tudok olyan ételt mondani, amit nem szeret.

Úgy érzem, sokszor egyszerűbb lenne kanállal megetetni, hogy ne kelljen fél vagy egy órát rászánni az étkezésekre, de nem szeretném megfosztani ezektől az élményektől. Látom, hogy élvezi az ízekkel és textúrákkal való ismerkedést és napról napra fejlődik. Jó nézni, ahogy a kanállal bán, vagy ahogy az áfonya szemeket szedegeti a tányérjáról.

 

A BLW alkalmazásával vagy saját tapasztalataimmal kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Írjátok a komment szekcióba, kíváncsian várom!

 

Hivatkozások

  1. https://24.hu/belfold/2018/12/25/femgolyot-talaltak-egy-bebietelben-ha-vett-ilyet-ne-hasznalja/
  2. Perkin, M. R., Logan, K., Tseng, A., Raji, B., Ayis, S., Peacock, J., … & Flohr, C. (2016). Randomized trial of introduction of allergenic foods in breast-fed infants. New England Journal of Medicine, 374(18), 1733-1743.
  3. Du Toit, G., Sampson, H. A., Plaut, M., Burks, A. W., Akdis, C. A., & Lack, G. (2018). Food allergy: Update on prevention and tolerance. Journal of Allergy and Clinical Immunology, 141(1), 30-40.
  4. Tham, E. H., Lee, B. W., Chan, Y. H., Loo, E. X. L., Toh, J. Y., Goh, A., … & Chong, M. F. F. (2018). Low Food Allergy Prevalence Despite Delayed Introduction of Allergenic Foods—Data from the GUSTO Cohort. The Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice, 6(2), 466-475.
  5. Peterson, W. J., & Schilling, L. (2017). Born to Eat: Whole, Healthy Foods from Baby’s First Bite. Simon and Schuster.
  6. Mennella, J. A., Nicklaus, S., Jagolino, A. L., & Yourshaw, L. M. (2008). Variety is the spice of life: strategies for promoting fruit and vegetable acceptance during infancy. Physiology & behavior, 94(1), 29-38.
  7. Óvári, A. (2017 július 28). BLW a gyakorlatban – 3. Rész. Retrieved from: http://blw.hu/category/mindennapok/

2 hozzászólás

  1. Nagy Erzsébet (Rőzse)

    2019-07-23 at 02:25

    Ebben a témában nagyon szívesen megkérdeznék egy gyerek gasztroenterológust. Hiszen az én felvetéseim a tanulmányaim, olvasmányaim, tapasztalataim alapján: A gyerek eddig csak anyatejet kapott, ami folyékony állagú, erre kezébe adunk szilárd táplálékot, hogy “oldd meg!” Hiába telik el a néhány hét, a nyelőcsöve, a gyomra, a belei sokkolva vannak a szilárd étellel. Nem beszélve arról, hogy azt egye, amit mi? A bélrendszerünk teszi ki az imunrendszerünk 80%-át, ha azt “elrontjuk” azzal, hogy túl korán kap mindenfélét. Pl hisztaminban gazdag avokádót, vagy gluténes kenyeret, fűszeres dolgokat, vagy puffasztó kaliforniai paprikát. Azt gondolom, hogy a belekkel nem szabad felelőtlenül bánni, hiszen az immunrendszerünk=egészség. Még nekünk felnőtteknek is nehéz némelyik fűszeres ételt megemészteni, vagy a kicsit olajosabb dolgokkal meggyűlik a beleinknek a baja. A Pikler szemléletnek egyik alapköve a fokozatosság. Az én véleményem az erről, hogy a kezdetekben pürésítsünk teljesen, ne vegyítsük az ízeket. Az új ízek, mindig egymagukban legyenek, és csak később vegyítsük őket. Ahogy egyre inkább eszi a pürés ételeket, úgy a pürésítést is lehet enyhíteni, hogy fokozatosan szokjon hozzá az új texturákhoz. Végül egész gyorsan eljuthatunk a teljes szilárd táplálékig. (mondjuk kb. 8-9 hónapos korr.)
    Illetve vannak tápanyagok, amiket meg kell kapni a csecsemőknek, és ahogy te is írtad az egyik posztodban, az anyatej összetétele, fehérjetartalma, minősége az idő előrehaladtával változik. Nem hiszek a mai iszsz irányzatban. NEm úgy csinálják ma már az anyukák, mint ahogy azt kitalálták, ahogy az tényleg jó a babáknak. Minden nyűgre a cici a megoldás, éppen ezért a gyerek, sose eszik “normális” mennyiséget. “Hiszen, minek telerakni a pocit, ha úgyis mindig ott van a cici, és jön belőle bármikor egy-két korty?” Minden nevelési rendszerben, bölcsi, ovi, iskola meg van az étkezések ideje. Mert ugye azt mondják az ezt az iszsz irányzatot követők, hogy mi felnőttek sem időre eszünk, hiszen csak elnyammogunk dolgokat két evés közt. És erre számtalan kutatás létezik, hogy alapvetően a belünknek szüksége van időre két étkezés között, hogy nyugodtan tudjon felszívni, emészteni, stb. Tehát mi felnőttek is felelőtlenül táplálkozunk, és ezt akarjuk továbbadni a gyermekeinknek. Azzal, hogy állandó munkára fogjuk az emésztőrendszerünket, a tápanyagok sem tudnak megfelelően hasznosulni, és állandóan éhes érzetünk van. Ez meg az aggyal van ugye összefüggésben. Szóval szép gondolat szerintem, hogy önnálósodás meg miegymás, de ha kicsit logikusabban gondolkodunk, szerintem belátható, hogy ez túl sok egy gyereknek. Annyi más területen segíthető az önállsodás. Annyi de annyi területe van egy baba életének, ahol önállósodásra taníthatjuk. Honnan tudná, hogy mire van szüksége a megfelelő agyműködéshez, megfelelő fehérjebevitelhez, izomműködéshez, fejlődéshez, zsírokra, cukrokra, vitaminokra, stb. Az önállósodás, tanulási folyamat. De itt arról beszél a BLW, hogy majd a gyerek tudja, hogy mi jó neki. Honnan tudná? Ösztönlény? De nem. Az étkezést minden fajnál a szülő határozza meg. Hiszen az állatoknál is az anyuka vagy épp az apuka (némely fajnál) viszi a táplálékot, és RÁGJA MEG, MIELŐTT A GYEREKÉNEK ADJA. Így volt ez az ősembernél is, így van az emlősöknél is.
    Nem ellenségeskedni akarok ezzel a kommenttel, hanem normális hangnemű vitát nyitni, melyben pro-és kontra érveket sorakoztathatunk fel. Nem kell hogy célunk legyen a másik meggyőzése. Csak eszmecsere. 🙂 <3 (Ha a stílusom mást tükröz, elnézést, de tényleg nem szeretnék bosszantó lenni, vagy negatív) 🙂 <3

    1. Csenge Török

      2019-07-27 at 11:45

      Köszönöm, hogy megosztottad velünk. Érdekes felvetések és én is kíváncsi lennék gasztroenterológus és más területek szakértőinek véleményére, hiszen ez fontos téma. A BLW szakértők szerint és saját tapasztalataim is azok, hogy az elején (kb 1 hónapig) csak rágni tanul a gyerek, tehát a szilárd táplálék arra szolgál, hogy ismerkedjen a textúrákkal, ízekkel és a rágás motorikáját sajátítsa el, hogy később ne fulladjon meg. Az ételből szinte semmi nem kerül lenyelésre és ez az elején nem is lényeges, mivel az anyatejben benne van minden szükséges táplálék. Mire megtanul rágni, az emésztőrendszere is fejlődik, kimutatták, hogy 6-7 hónapos korra már egészen fejlett a rendszer és hatékonyan bont le, dolgoz fel nagyon különböző anyagokat. Egyetértek azzal, hogy a túl fűszeres dolgok valószínűleg nem jók, de az is hasznos, ha van íze az ételnek, felnőttként is így étkezünk és így van élvezeti értéke. Erről is szól az étkezés, nem csak arról, hogy benkerüljön a tápanyag.
      Az USA-ban jártunk RIE/Pikler baba-mama foglalkozásokra, ahol a nevelő is azt hangúlyozta, hogy a szülő feladata, felelőssége tápanyagdús ételeket biztosítani, a babáé pedig eldönteni, hogy mi kerül a szájába. Ez azért is működik, mert az ízekhez hozzászokva sokkal inkább befogadók a különféle ételek iránt, változatosan tudnak táplálkozni. Vannak olyan napok, amikor nem eszik mindenből, ami elé van rakva, de ha mindig friss, tápanyagban gazdag ételeket teszünk eléjük, akkor jók vagyunk és a nap végére beviszik a szükséges anyagokat. Mellé pedig ajánlott a szoptatás, mivel a tejben minden benne van, amire a babának 1 éves korig szüksége van, az ételek csak pluszt adnak.
      Én pedig az időre szoptatással nem értek egyet 🙂 Csakis a baba tudja, hogy mikor szomjas (ilyenkor lehet, hogy csak a vizesebb előtejet fogja kiszívni, pár kortyot) és mikor éhes, ilyenkor eljut a zsírosabb, kalóriadúsabb tejig. Az első pár hétben túlingerléskor is szopiznak, mert ez megnyugtatja, segít neki kakálni is, mert elernyednek az izmai. Azzal én sem értek egyet, hogy minden nyikkanásra szopi legyen a válasz, mert ezzel nem a baba valódi igényeire adunk választ és nem figyelünk rájuk ténylegesen. Igény szerint szoptattam, de nem minden nyöszörgésre ez volt a válaszom, sőt, megpróbáltam megérteni, hogy mit kommunikál. Samu nem lett “cicifüggő”, mint sok iszsz baba (és valószínűleg sok nem iszsz baba). Most is adok neki, ha kér, habár ez így 12 hónapos korában csak reggel és este van, délután én szoktam felkínálni neki 🙂

Oszd meg saját véleményed