Fejlődés, Gondozás

A gyerekek zűrös érzelmi világa

Olvasási idő: 5 perc

A gyerekek érzelmi világa sokszor zavarosnak és szélsőségesnek tűnhet a felnőttek szemszögéből. Nehéz megérteni mit próbálnak kommunikálni felénk és néha nehéz szimpatizálni a sírásukkal vagy kiáltozásukkal. A baba sírás azonnali stresszhelyzetet alakít ki, és a szülő automatikusan, minél gyorsabban megpróbálja elhárítani a problémát. Azonban ez az automatikus válaszkészség néha csak ront a helyzeten, hiszen így nem figyelünk a viselkedés valódi kiváltó okára és nem értjük meg mi van a háttérben.

Minden ember, így a babák, gyerekek és tinédzserek is arra vágynak, hogy figyeljenek rájuk, megértsék őket. Szeretjük, ha a hanguk meghallgatásra talál és megoszthatjuk a véleményünket. Önmagában is megnyugtató az érzés, hogy valaki az adott pillanatban teljes mértékben figyel ránk. A szülő figyelme, és érzelmi jelenléte pedig nagyban meghatározza a gyerekek stresszre adott reakcióját, érzelmi jólétét, de még az alvásukra is kihat.

Ebben a cikkben áttekintem, hogy a babák stresszre adott hormonális válaszai hogyan fejlődnek és ez miként függ össze az egészséges érzelmi fejlődésükkel és alvásukkal. Továbbá igyekszem tanácsokat adni, hogyan tudjuk szülőként segíteni a gyermekeinket abban, hogy minél egészségesebben és minél ügyesebben dolgozzák fel a viharos, kavargó érzelmeiket.

Babák és a stressz

A kortizol “stresszhormon” néven ismeretes hormon. Az egészséges felnőttekben a termelődésének szintje egy természetes hullámzást követ. Este lecsökken és a reggeli ébredést követően van egy nagyobb emelkedés, de utána újra folyamatosan csökkenni kezd1. Amennyiben izgatottak leszünk vagy megijedünk, valami kiborít minket, akkor újra megemelkedik a szintje.

Újszülötteknél a kortizol termelődésének és szabályozásának még nincs bevett ritmusa. Kutatók eltérő véleményen vannak a szabályos ritmus kialakulását illetően, de eredményeik szerint valamikor 2 és 9 hónapos kor között alakul ki2,3. És a szabályos ritmus kialakulása után is lehetnek olyan periódusok, amikor újra szabálytalanná válik a kortizol kiválasztásának ritmusa1.

A “stresszhormon” szabályozása nagyon fontos az emberi szervezetben. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a túl sok és “fölösleges” kortizol azt üzeni a szervezetnek, hogy állandó vészhelyzet áll fenn. Ez a többi hormonhoz hasonlóan láncreakciót indít el és rengeteg szervre és élettani folyamatra hatással lesz.

A babák kortizol szabályozásában fontos szerepet játszik az anyák érzelmi jelenléte, hogy mennyire tudnak ráhangolódni a babára és teljes mértékben odafigyelni gondozói tevékenységeik közben.

Több kutatás foglalkozott a témával. Az egyik kutatás szerint a babák jobban tudták szabályozni a kortizol szintjüket, amikor a gondozó nagyobb figyelmet fordított rájuk az esti fürdőzés során. Akikre viszont kevésbé figyelt oda a szülő, még a fürdőzés után 40 perccel is emelkedett volt a kortizol szintjük4.

7 hónapos babáknál enyhén stresszkeltő szituáció után hosszabb ideig tartott helyreállítaniuk a kortizol szintjüket, amennyiben a szüleik kevésbé voltak figyelmesek és válaszkészek egy szabad játékkal töltött idő során5.

De ovisoknál is ugyanezt találták egy megterhelőbb nap után. Érzelmileg támogató szülők gyerekei alacsonyabb kortizol szintet mutattak kihívással teli nap során, ezzel szemben a kevésbé támogató szülők gyerekeinél lassabban csökkent a stresszes szituáció utáni kortizol szint6.

Hogyan hat a szülő érzelmi jelenléte a babák alvására?

Érzelmi elérhetőség vagy jelenlét alatt olyan diádikus kapcsolatról beszélek, melyben a páros tagjai szorosan kötődnek egymáshoz és kölcsönösen kielégítőnek érzik a kapcsolatot. Továbbá olyan tevékenységeket foglal magában, mint a másik meghallgatása és empátia tanúsítása, teljes odafigyelés a másikra és érzelmi támasz nyújtása. Ezek baba-mama vagy baba-apa párosok esetében természetesen inkább a szülő részéről teljesíthető tevékenységek, de gyakorlásuk által a baba kötődése is egyre szorosabb lesz a szülei felé.

A kutatások egybehangzóan kimutatták, hogy a szülők érzelmi jelenléte hatással van a babák alvására.

Már egy hónapos csecsemők éjszakai alvásának hosszában is mérhető és szignifikáns különbségeket találtak attól függően, hogy a szülei érzelmileg milyen mértékben elérhetőek számára az éjszakai fürdetések során7.

Az odafigyelő, válaszkész szülők gyermekei szignifikánsan hosszabb ideig aludtak (össz alvással töltött perceket számolva), mint a kevésbé bevonódó, érzelmileg kevésbé elérhető szülők gyermekei7. A kutatások egyetértenek abban, hogy a szülők érzelmi jelenléte a babák alvásának hosszára és minőségére is kihat7,8.

Érzelmileg elérhető szülők a gyakorlatban

Több cikkemben is hangsúlyoztam, hogy milyen fontos odafigyelni már az egészen pici babákra is. Fontos megállni egy pillanatra és elgondolkodni, hogy vajon mit szeretnének kommunikálni felénk. Fontos, hogy ezek után megpróbáljuk ténylegesen meghallani és megérteni, ha a nemtetszésüket vagy esetleges félelmüket, diszkomfortjukat fejezik ki.

A babák, totyogók, de még az ovisok is nehezen igazodnak el a zűrös érzelmek világában. Nem tudják szavakba önteni, amit éreznek és ehhez hozzáadódik az, hogy fejlett homloklebeny hiányában nehezen tudják kontrollálni ezeket az érzelmeket.

Az érzelmileg jelen lévő és figyelmes szülő azonban könnyebben kiszúrja, ha a gyerekeknek szüksége van egy kis támogatásra e téren. Írjuk le nekik szavakkal, hogy mit látnak, mit érezhetnek az adott szituációban.

 

Néhány példa erre:

Közel jött hozzád a bácsi. Ez meglepő volt? Kicsit megijedtél?”

“Hangosan szirénázott a rendőrautó. Nem számítottál rá, ugye? Én is meglepődtem kicsit.”

“Elcsúsztál és megütötted magad. Fáj valamid? Látom piros a homlokod, biztos beütötted.”

“Hallom, nem akarsz még kijönni a kádból. Nagyon nem szeretnél most kijönni, de sajnos mára ennyi volt a fürdés. Holnap folytathatod a játékot. Sajnálom, hogy rosszul érzed magad emiatt.”

“Látom, hogy nem szeretnél most a vízben lenni. Nagyon nem szereted a vizet. Fura érzés, hogy minden nedves és lebegsz a vízben. Nem engedlek el.”

 

Egy kis gyakorlással könnyen a mindennapok részévé válik az érzelmek narrálása és a gyerekeknek nagyon sokat segít a történések, bennük létrejövő érzelmek megértésében és  feldolgozásában. Közben még a szókincsük is gyarapszik, tehát biztosan nem veszíthetünk vele.

Ez az apró “trükk” bevezetése nagyon sokat segíthet abban is, hogy egyre mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülő és gyermek között. A szoros kötődés pedig a gyerekeknek ugyanolyan fontos, mint az oxigén.

Amennyiben részletesebben is érdekel, hogyan legyünk válaszkész, érzelmileg elérhető és nyugodt szülők, szemezgethetsz innen, innen és innen. A cikkeimben néhol részletesebben, néhol pedig elvétve is említek egy-két hasznos tanácsot. Jó olvasgatást az oldalon!


 

 

Hivatkozások:

  1. de Weerth, C., Zijl, R. H., & Buitelaar, J. K. (2003). Development of cortisol circadian rhythm in infancy. Early human development, 73(1-2), 39-52.
  2. Moustogiannis, A., & Vagenakis, A. G. (1998). Diurnal variation of plasma cortisol levels in infancy. Journal of Pediatric Endocrinology and Metabolism, 11(4), 549-554.
  3. Kiess, W., Meidert, A., Dressendörfer, R. A., Schriever, K., Kessler, U., Köunig, A., … & Strasburger, C. J. (1995). Salivary cortisol levels throughout childhood and adolescence: relation with age, pubertal stage, and weight. Pediatric Research, 37(4), 502.
  4. Albers, E. M., Marianne Riksen‐Walraven, J., Sweep, F. C., & Weerth, C. D. (2008). Maternal behavior predicts infant cortisol recovery from a mild everyday stressor. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 49(1), 97-103.
  5. Grant, K. A., McMahon, C., Austin, M. P., Reilly, N., Leader, L., & Ali, S. (2009). Maternal prenatal anxiety, postnatal caregiving and infants’ cortisol responses to the still‐face procedure. Developmental Psychobiology: The Journal of the International Society for Developmental Psychobiology, 51(8), 625-637.
  6. Ben‐Dat Fisher, D., Serbin, L. A., Stack, D. M., Ruttle, P. L., Ledingham, J. E., & Schwartzman, A. E. (2007). Intergenerational predictors of diurnal cortisol secretion in early childhood. Infant and Child Development: An International Journal of Research and Practice, 16(2), 151-170.
  7. Philbrook, L. E., Hozella, A. C., Kim, B. R., Jian, N., Shimizu, M., & Teti, D. M. (2014). Maternal emotional availability at bedtime and infant cortisol at 1 and 3 months. Early human development, 90(10), 595-605.
  8. Jian, N., & Teti, D. M. (2016). Emotional availability at bedtime, infant temperament, and infant sleep development from one to six months. Sleep medicine, 23, 49-58.

Oszd meg saját véleményed