Fejlődés

A baba születésére készülve megváltozik az agy?!

Olvasási idő: 3 perc

Már várandósság alatt is rengeteg hormonális változás megy végbe a nők testében, azonban még ennél is nagyobb változásokat indít be az agyban az a pillanat, amikor az anya először megpillantja újszülött babáját. Kutatások szerint még a szülés után két évvel is kimutathatók ezek a változások az agyban. De hogyan hatnak ezeket a mindennapjaink során? És vajon az újdonsült apukák gondolkodása is megváltozik?

A változás már a 9 hónap alatt elkezdődik

A várandósság alatt szerkezeti változások mennek végbe a nők agyában, amelyek segítenek felkészülni az anyaságra és előkészítik a babával való kötődést1.

Sokaknak ismerős lehet, hogy a várandósság érdekes „memóriazavarokat” vagy figyelmi problémákat okoz. A tudomány szerint ezek valóban jelen lehetnek, de általában csak arról van szó, hogy a munkamemória romlik. Tehát nem jut eszünkbe egy-egy szó, vagy átmenetileg figyelmetlenek vagyunk.

A munkamemória romlását azonban olyan egyszerű dolgok is okozhatják, hogy állandóan a babára való előkészületeken gondolkodunk. Megvan-e minden szükséges ruha, kellék a gondozásához, mikor kell legközelebb a védőnővel, orvossal találkoznunk, mindenki egészséges lesz-e, stb. Ehhez hozzáadódnak még a kisebb vagy nagyobb napi stresszforrások munka, magánélet kapcsán és meg is van a munkamemória kapacitását csökkentő recept.

Attól szerencsére nem kell tartanunk, hogy a várandós nők tanulási vagy koncentrációs képességei tartósan vagy nagy mértékben romlanának2.

A memória romlása egy nem túl pozitív mellékterméke a sok lelki és testi változásnak. Egyesek szerint az említett biológiai változásoknak evolúciós haszna van és minden arra megy ki, hogy a baba és kismama közötti kapocs erősödjön, illetve, hogy az anya születés után „minden áron” meg tudja védeni a csecsemőt (felismerje a veszélyt, időben reagáljon, megoldja a problémát, stb)3.

Szülés utáni változások

A kutatások olyan érdekességekbe nyújtanak betekintést, mint például a szülés előtti és utáni agyi változások nyomon követése. Szülés után egyes agykérgi területek vastagsága nő1,4. Jellemző például a jutalom-rendszer által érintett területekre.

A szülés és első találkozás pillanatában az anyák agyában teljes gőzzel beindul a „jutalom-rendszer”. Minden egyes érintést és etetést jutalomként él meg az anya, ami motiválja a tevékenység folytatására.

Gondolkodó lényként már a megszületése előtt is tudunk kötődni a babánkhoz, azonban ez a komplex folyamat elemi szintre lebontható, ha a hormonok működését és bizonyos agyterületek aktivitását figyeljük (ugyanez a rendszer működik például rágcsálók vagy más emlősök esetén is).

Az anyák agyában változás következik be az érzelmi szabályozáshoz kötött területeken is. Ez talán megmagyarázza miért tudunk (viszonylag) nyugodtan reagálni stresszes szituációkban is, főleg, ha a stressz a babával kapcsolatos baj elhárításával függ össze.

Arra is van magyarázat, hogy bírjuk ki az elején nagyon kevés alvással úgy, hogy sokszor nem is érezzük fáradtnak magunkat. Az agy éberségért-figyelemért felelős része is megváltozik. Ez logikus, ha újfent evolúciós aspektusból vizsgálódunk, hiszen anno még fontosabb volt, hogy minden percben éberek tudjanak lenni az anyák, hogy meg tudják védeni csecsemőjüket.

Ha sorra kellene venni, azt mondhatnánk, hogy jóformán az egész agy megváltozik annak érdekében, hogy életben tudjunk tartani egy babát és kötődni tudjunk hozzá. Azonban nem kizárólag az anyákat érintik a változások.

apák nevelés, apa pelenkázás

Az apák agya is megváltozik!

Bizonyára mindenki hallotta már a történetet, hogy XY apuka éjszaka meg sem hallja a mellette síró gyereke hangját, hisz az agya kizárja azt vagy „evolúciósan nem érzékeny rá”.

Manapság egyre többet foglalkoznak a kutatók az apai viselkedés agyi nyomon követésével és kezd kirajzolódni, milyen változások mennek végbe a férfiakban, amikor először tartják kezükben a gyereküket.

A legfrissebb kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a férfiak agya is megváltozik attól a perctől, hogy apák lettek. Azonban a változás mértéke függ a gondozásba való bevonódás mértékétől is5.

Minél több időt tölt az apa a gyermeke gondozásával, annál jobban bevonódik, annál erősebben indulnak be a testében a biológiai, hormonális változások is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy erősen kötődni tudjon és gondját tudja viselni gyermekének.

Ez egyfajta biológiai lenyomata a szervezetben annak, hogy „gyakorlat teszi a mestert”. Ha hagyjuk érvényesülni az apukákat (és időt hagyunk, hogy ráérezzenek), akkor előbb utóbb ők is profikká válnak és egyből megértik majd melyik sírás, mit jelent.


 

Hivatkozások:

  1. Hoekzema, E., Barba-Müller, E., Pozzobon, C. et al. Pregnancy leads to long-lasting changes in human brain structure. Nat Neurosci 20, 287–296 (2017). 
  2. Glynn, L. M. (2010). Giving birth to a new brain: hormone exposures of pregnancy influence human memory. Psychoneuroendocrinology, 35(8), 1148-1155.
  3. Parsons, C.E., Young, K.S., Petersen, M.V. et al. Duration of motherhood has incremental effects on mothers’ neural processing of infant vocal cues: a neuroimaging study of women. Sci Rep 7, 1727 (2017).
  4. Kim, P., Leckman, J. F., Mayes, L. C., Feldman, R., Wang, X., & Swain, J. E. (2010). The plasticity of human maternal brain: longitudinal changes in brain anatomy during the early postpartum period. Behavioral neuroscience, 124(5), 695–700. 
  5. Abraham, E., Hendler, T., Shapira-Lichter, I., Kanat-Maymon, Y., Zagoory-Sharon, O., & Feldman, R. (2014). Father’s brain is sensitive to childcare experiences. Proceedings of the National Academy of Sciences, 111(27), 9792-9797.

Oszd meg saját véleményed