A téri intelligenciának rengeteg feladatban hasznát vesszük, fontos a mindennapjaink során, bejósolja a matematika és tudományos tárgyakban való teljesítményt, de még a nyelvi készségek fejlődésére is hatással van. Más képességekhez hasonlóan magától is tud fejlődni, amennyiben a gyerekeknek a napjaik legnagyobb részében lehetőségük van szabad felfedezésre és játékra. A mai rohanó világban azonban sok tevékenység értékes időt vesz el abból, amit a gyerekek játékára tudnánk fordítani. Kis odafigyeléssel viszont úgy alakíthatjuk a környezetünket, olyan játékos feladatokat tudunk kreálni a gyerekeknek, amelyekkel tudatosan fejlesztjük ezen képességeiket. Ebben a cikkben ismertetem mit értünk pontosan téri intelligencia alatt és mely tevékenységek fejlesztik azt a legjobban.

A téri intelligencia alatt a téri-vizuális készségek összességét értjük. Azon képességek, melyek segítségével létrehozunk, megtartunk, felidézünk és képzeletben átalakítunk összetett, jól felépített képeket¹. 

Ezt a készségünket használjuk például, amikor alakzatokat forgatunk képzeletben vagy a térkép használata közben elhelyezzük magunkat egy ponton, de akkor is, amikor eldöntjük egy tárgyról, hogy az alakja és méretei alapján belefér-e egy adott dobozba.

Ugyanez a képesség teszi lehetővé, hogy memorizáljuk a gyakran használt útvonalainkat. Segít a sebészeknek eligazodni az emberi testben vagy a designereknek elképzelni a tervezendő ruha- vagy épület terveit. 

A téri intelligencia tesztelésének egyik módja a pszichológusok által gyakran használt mentális forgatás feladat. Segítségével könnyen információt gyűjthetnek a tesztet végző személy téri-vizuális készségeinek néhány aspektusáról. A tesztben arra kérik a résztvevőket, hogy döntsék el két alakzatról, hogy azok azonosak-e csak el vannak forgatva vagy különbözőek. 

Ilyen és hasonló tesztekkel felmérhető az emberek téri intelligenciája. Nem véletlenül pedig azt találták, hogy ezen képességekben való jártasság összefügg a STEM (science – tudomány, technology – technológia, engineering – mérnöki ismeretek, mathematics – matematika) tárgyakban való teljesítménnyel. 

Óvodásokat vizsgáló kutatások azt mutatták, hogy iskolás korukban számtani feladatokon jobban teljesítettek azok a gyerekek, akik jobbak voltak a térbeli kapcsolatok elképzelésében^2,3.

Kisiskolások, akik ügyesen végezték a mentális rotáció feladatokat, általánosan nagyobb eséllyel szereztek jobb jegyeket a STEM tárgyakon⁴. Kutatások szerint nem csak a tudományos tárgyakkal, de az olvasási készségekkel is összefüggnek a téri képességek. A téri-vizuális figyelem bejósolja a gyerekek olvasási képességeit⁵.

Nem csak adottság kérdése!

Kutatások sorra kimutatják, hogy a fiúk, férfiak jobban teljesítenek mentális rotáció feladatokon, mint a lányok és nők, illetve általánosságban jobbak a téri emlékezeti képességeik⁶. Egy kutatócsoport speciálisan babák tesztelésére kidolgozott módszerekkel azt találta, hogy a nemi különbségek már csecsemő korban jelen vannak és a fiú babák téri-vizuális képességei jobbak⁷.

Mások arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon valahogyan kiegyenlíthetők-e a nemi különbségek. Kis mennyiségű tesztoszteron beadásával elérték, hogy önkéntesen résztvevő felnőtt nőknek ideiglenesen javuljanak a téri-vizuális képességeik⁸. 

Ez a különbség úgy tűnik egy részről biológiai adottságoktól függ, legfőképp a tesztoszteron hormon jelenlétével kapcsolják össze^7,8. Azonban növeli a nemek közötti különbséget, hogy a kislányok általában más, ezeket a képességeket kevésbé fejlesztő játékokkal kevesebbet játszanak (pl. kockák, puzzle). És nagyon sok tulajdonsághoz hasonlóan a téri-vizuális képességek is olyanok, amelyek gyakorlással fejleszthetők.

Már néhány óra gyakorlás is csökkenti a nemek közötti különbséget, és hónapokkal később is meglátszik a hatása⁹. Több hetes gyakorlás hatására pedig, a téri intelligenciát tekintve teljesen eltűnt a férfiak és nők teljesítménye közötti különbség¹⁰.

Érdemes tehát gyakorolni! 

A téri-vizuális készségeink, de nagyon sok más képességünk is fejleszthető és nincs véglegesen a nemekbe kódolva a teljesítmény. A gyerekek személyisége, képességeik és leginkább a saját magukról kialakított képük még nagyon képlékeny. 

Ezért kiemelten fontos, hogy a szülő ne határolja be őket ilyennek vagy olyannak. A klasszikusan lányosnak vagy fiúsnak tartott tulajdonságokat például sokszor csak a nemekhez való eltérő viszonyulásunk formálja. Amikor azt látjuk, hogy a fiúk jobbak bizonyos tantárgyakból, lányok más tárgyakból, akkor nagyon nagy részben a nevelésük eredményét látjuk. Azt, hogy a kisfiúknak más játékokat adtunk már baba korukban is, ezzel más készségeket gyakoroltak, ami más irányba vitte el az érdeklődésüket. 

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a gyerekekhez való viszonyulásunk milyen nagy mértékben meghatározza a későbbi személyiségüket, preferenciáikat és képességeiket. Sokszor sajnos akaratlanul eltérő bánásmódban részesítjük a két nemet. Gondoljunk csak bele, hogy a legutóbbi születésnapon milyen ajándékot kapott a kislányunk vagy kisfiunk vagy mi milyen ajándékot vittünk kislánynak vagy kisfiúnak. 

Téri intelligencia fejlesztése a mindennapok során

Felsorolok néhány mindennapi játékot, feladatot, amelyek bizonyítottan segítik a téri intelligencia fejlődését. Ezek nagy részét egyébként is gyakran végezzük és játsszuk nap mint nap, nem speciális feladatokról lesz szó, de gondoltam érdekes látni, hogy a tudományos munkák eredményeit miként vezethetjük be a gyakorlatba nagyon egyszerűen.

1. Szabad mozgás és játék lehetősége

Már a pár napos csecsemők is felismerik, hogy a tárgy mérete változik attól függően, hogy éppen közelről vagy távolabbról látják-e. Képesek arra is, hogy a korábban tapintással megvizsgált tárgyat felismerjék csupán kinézet alapján¹¹. Létezik tehát a fejükben egy vizuális leképezése a tárgynak.

Mi kell ahhoz, hogy ez a képesség fejlődjön? Természetesen csak úgy tudnak ügyesedni, ha minél több tárgyról gyűjthetnek információt. Érezniük kell a tárgyak textúráját, alakját, súlyát és az ahhoz tartozó méretet is, ezáltal egyre gazdagabb képet kapnak a téri világunkról.

Egy kutatás szerint a legjobb téri-vizuális készségekkel azok a babák rendelkeztek, akik a legtöbb időt töltötték szabad mozgással, mászással és közben felfedezhették a környezetüket¹¹.

Hagyjuk már a legkisebb babákat is minél többet szabadon mozogni. Helyezzük őket a hátukra fektetve egy játszószőnyegre vagy plédre, ezáltal az összes végtagjukat szabadon tudják mozgatni, a fejüket forgatva minden tárgyat meg tudnak vizsgálni maguk körül, hiszen épp csak a talajt nem látják, ami a fejük alatt van. A kezükkel ki tudnak nyúlni oldalra, meg tudják érinteni a számukra érdekes tárgyakat és kézbe véve hosszasan vizsgálgathatják is azt.

Idősebb, már mobilis babákat szintén hagyjunk önállóan mozogni. Ne tegyük őket ide, oda, legjobb, ha egyedül fedezik fel a terepet. Megismerkednek a talaj minőségével, keménységével. Nagyon hamar megtanulják, hogy bizonyos tárgyakon nem kellemes mászni, más tárgyak elgurulnak, ha beléjük ütnek és így tovább. Ezen információk nekünk semmiségnek tűnhetnek, de rengeteget számít, hogy a baba első kézből, saját tapasztalatai útján szerezte meg őket.

2. Téri gondolkodásra ösztönzés beszélgetések során

Totyogókkal, ovisokkal könnyedén tudunk olyan beszélgetéseket kezdeményezni, amelyek a téri gondolkodást serkentik. 

“Először a jobb lábadra húzd fel a cipőt. Tudod melyik a jobb?”

“Ha elvágom ezt a szelet kenyeret akkor milyen alakzatot kapok?”

“Szerinted az összes zöldség bele fog férni a bevásárló szatyorba?”

“Szerinted a játszótérről melyik irányba kell elindulni haza?”

Ehhez hasonló kérdések a kicsiknek elég fejtörést okozhatnak, a nagyobbaknak pedig kreálhatunk összetettebb problémákat is. Az iskolából hazavezető úton például navigálhatnak ők, mindig szóljanak mielőtt jobbra vagy balra kell fordulnunk és közben kérdezgethetjük őket, hogy mi alapján gondolják így. Például, hogy milyen tájékozódási pontok (boltok, templom, szobrok, érdekes fák) alapján emlékeznek az útra és hasonlók.

3. Építőkockák használata

Kutatások sora mutatta ki, hogy a kockákkal való játék fejleszti a téri képességeket. A gyerekek érdeklődési köréhez alakíthatjuk, hogy mit építünk velük. A kockákban az a jó, hogy csinálhatunk belőlük bármit (várat, hidat, várost, boltot, buszt, állatot, stb), így biztosan minden gyerek talál valamit amit szívesen építene, ha a kockák önmagukban korábban nem érdekelték volna.

Hasznosak lehetnek még azok a feladatok, amikor képen szereplő formákat kell megépíteni. Ilyen rajzokat mi is létrehozhatunk nekik, az ő dolguk pedig, hogy kockákból megépítsék.

Egy 2016-os kutatás szerint 8 évesek már 30 perc ilyen jellegű játék után is mérhetően jobban teljesítettek téri feladatokon¹². A gyerekeknek színes kártyákon szereplő formákat kellett lemásolniuk építőkockák segítségével és meg volt adva, hogy állítva vagy az asztalra fektetve építsék meg.

4. Térképhasználat és -készítés

Már négy éves gyerekek is képesek egyszerű térképek használatára és megértésére. Érdekes lehet számukra a szobájukról, nappaliról vagy később az utcájukról készült térképet tanulmányozni. Kutatások azt mutatják, hogy egy szobában elrejtett tárgy helyét meg tudják mutatni a térképen¹³. 

Nagyobbak már egyedül is tudnak térképet készíteni és egyre komplexebbé is tehetjük a feladatot. Az egyszerűtől a nagyon részletesig haladva megtaníthatjuk nekik a térképen használatos jelölési módokat is, a kisebb, nagyobb települések jelölését, vasút vonalat vagy a távolságokat. 

Mindezt játékos formában érdemes beépíteni a mindennapokba. Kirándulások után izgalmas feladat lehet számukra, hogy lerajzolják a látott terepet. Vagy nyaralásról hazatérve közösen tanulmányozhatjuk a térképet és közben társaloghatunk arról, hogy mikor merre jártunk, melyik nap milyen útvonalakat jártunk be és miket láttunk út közben. De a nagyszülőkhöz vezető utat is lerajzolhatjuk velük közösen.

A térkép használata önmagában fontos készség és biztosan nem árthat a gyakorlása. De ezen túl ösztönzi a gyerekeket arra, hogy részletesen megfigyeljék a körülöttük lévő teret, felfigyeljenek a tájékozódási pontokra és megtanulják a térbeli dolgokat leképezni két dimenzióba, ezzel folyamatosan javítva a téri-vizuális képességeiket.

Útravaló

A téri-vizuális készségek fontosak mindennapjaink során, de gyakorlásuk befolyásolhatja a gyerekek iskolai teljesítményét több tantárgyban is.  

A fenti tevékenységeket, például a kockázást csinálhatjuk esős napokon, amikor kevés lehetőség van a szabadban lenni, oviba vagy iskolába menet vagy bevásárláshoz jól passzol a beszélgetős gyakorlat. Legyünk kreatívak és a gondolkodásra serkentő tevékenységeket próbáljuk a napjaink részévé tenni és ne kötelezőként vagy tesztként prezentáljuk a gyerekeknek. Az utóbbi kedvüket szegheti és ha azt érzik, hogy nagy a külső nyomás arra, hogy teljesítsenek és fejlődjenek, akkor egyre inkább csökkenni kezd a belső motivációjuk.

Hivatkozások:

1. Lohman, D. F. (1996). Spatial ability and g. Human abilities: Their nature and measurement, 97, 116.
2. Gilligan, K. A., Flouri, E., & Farran, E. K. (2017). The contribution of spatial ability to mathematics achievement in middle childhood. Journal of experimental child psychology, 163, 107-125.
3. Verdine, B. N., Golinkoff, R. M., Hirsh‐Pasek, K., & Newcombe, N. S. (2017). I. Spatial skills, their development, and their links to mathematics. Monographs of the society for research in child development, 82(1), 7-30.
4. Ganley, C. M., Vasilyeva, M., & Dulaney, A. (2014). Spatial ability mediates the gender difference in middle school students’ science performance. Child development, 85(4), 1419-1432.
5. Franceschini, S., Gori, S., Ruffino, M., Pedrolli, K., & Facoetti, A. (2012). A causal link between visual spatial attention and reading acquisition. Current Biology, 22(9), 814-819.
6. Heil, M., Krüger, M., Krist, H., Johnson, S. P., & Moore, D. S. (2018). Adults’ Sex Difference in a Dynamic Mental Rotation Task. Journal of Individual Differences.
7. Moore, D. S., & Johnson, S. P. (2011). Mental rotation of dynamic, three‐dimensional stimuli by 3‐month‐old infants. Infancy, 16(4), 435-445.
8. Pintzka, C. W., Evensmoen, H. R., Lehn, H., & Håberg, A. K. (2016). Changes in spatial cognition and brain activity after a single dose of testosterone in healthy women. Behavioural brain research, 298, 78-90.
9. Feng, J., Spence, I., & Pratt, J. (2007). Playing an action video game reduces gender differences in spatial cognition. Psychological science, 18(10), 850-855.
10. Cherney, I. D., Bersted, K., & Smetter, J. (2014). Training spatial skills in men and women. Perceptual and motor skills, 119(1), 82-99.
11. Schwarzer, G., Freitag, C., & Schum, N. (2013). How crawling and manual object exploration are related to the mental rotation abilities of 9-month-old infants. Frontiers in psychology, 4, 97.
12. Newman, S. D., Hansen, M. T., & Gutierrez, A. (2016). An fMRI study of the impact of block building and board games on spatial ability. Frontiers in psychology, 7, 1278.
13. Shusterman, A., Ah Lee, S., & Spelke, E. S. (2008). Young children’s spontaneous use of geometry in maps. Developmental science, 11(2), F1-F7.