A játékok száma és a minőségi játék összefügg egymással. Nem könnyű azonban megtalálni az egyensúlyt a túl kevés és a túl sok között. Egy friss kutatásból azt vizsgálta, hogy a gyerekek vajon jobbat játszanak-e akkor, ha négy játék közül választhatnak szemben a tizenhat játékkal.

Korábbi cikkemben írtam a játék fontosságáról és megosztottam néhány tippet az optimális játszó környezet kialakítását illetően. Most pedig azt tekintem át, hogy a játékok számának milyen hatása van a gyerekek játékára.

Pár szó a figyelemről

A játékhoz szükség van a figyelem fenntartására. Minél tovább tud figyelni a gyerek, annál tovább és annál kreatívabban tud játszani, hiszen meg tudja tervezni és fejben tudja tartani az általa kreált fantáziavilág történéseit.

A csecsemők is képesek játékra, azonban náluk a tárgy közelsége és újszerűsége fogja meghatározni, hogy figyelnek-e az adott tárgyra és főként a nézés vagy tapogatás jelenti a játékot¹. A kognitív és motoros készségek fejlődésével egyre ügyesebben használják a tárgyakat és egyre inkább történetszerűvé válik a játék.

A totyogók már ügyesen manipulálják a tárgyakat, képesek megtervezni és kivitelezni, hogy bizonyos játékokkal hogyan játszanak, és hosszabb ideig is képesek figyelni.

Így a játék egyre összetettebbé válik, amiben hosszú időre el tudnak mélyedni1. Azonban a totyogókat nagyon könnyű kizökkenteni. Új vagy sok tárgy jelenlétében több időt töltenek a tárgyak pásztázásával, mindegyiket rövid ideig vizsgálják, a figyelmük viszonylag gyorsan vándorol a tárgyak között és kevésbé tudnak elmerülni a játékban².

Három éves kor előtt különösen érzékenyek és nagyon könnyen elvonják a figyelmüket a közel lévő, az új, a szórakoztató és a személyes fontossággal bíró tárgyak³, pélául a legkedvesebb plüss. Ovis korban kialakul az a képesség, hogy zavaró ingerek ellenére is fenn tudják tartani a figyelmüket és koncentrálni tudnak a céljaikra⁴. Azonban nagyon sok erőfeszítést igényel részükről, hogy legátolják a külső, zavaró ingerek hatását. Ezért is fontos, hogy megkönnyítsük a dolgukat, segítsük a játékukat és adjuk meg az elmélyedés lehetőségét azáltal, hogy optimális játszó környezetet alakítunk ki, aminek része a játékok számának behatárolása is.

Miért fontos az elmélyült játék?

A tárgyak affordanciája az észlelt tulajdonságait jelenti és az összes lehetőséget, ahogyan a tárgyat használni lehet⁵. Például egy kosarat meg lehet tölteni más tárgyakkal, ki lehet üríteni, bele lehet mászni (ha elég nagy), megfordítva rá lehet állni, a fejünket beledugva belebeszélhetünk és az anyagától függően érdekes hangot adhat ki, a fülénél fogva szállítható és más tárgyakat is szállíthatunk benne.

Ahhoz, hogy egy tárgy tulajdonságait jól megismerjük, részletesen meg kell vizsgálnunk. Amikor a gyerekek először találkoznak a tárggyal, akkor még kevés tulajdonságát ismerik, ilyenkor szimplisztikusabb a játék, de ahogy egyre több tulajdonságot felfedeznek, a játék is komplexebbé válik. Megismerik a környezetüket, a tárgyak egyre több fizikai tulajdonságát felfedezik és ezt a tudás később rengeteg helyen hasznukra lesz. Az affordanciák felfedezése tehát elősegíti a fejlődésüket⁵. Minél elmélyültebben tudnak játszani, értelemszerűen annál jobban megismerik a tárgyat és egyre kreatívabbak tudnak lenni.

Mennyi az annyi?

Egy 2018-as kutatásban⁶ arra voltak kíváncsiak, hogy a játékok száma befolyásolja-e a gyerekek játékának minőségét. 20-28 hónapos babákat (egyesével) figyeltek meg játék közben, összesen két alkalommal 1 órát, a találkozások között két hét telt el. A szobában minimális bútor volt, néhány gyerek méretű szék, gyerek méretű asztalokkal és néhány polccal. A játékok közül tanító jellegű játékok (elemmel működő játék, ami színeket, alakzatok neveit tanítja a gyerekeknek), kockák, járművek, dobozok, színes alakzatok, bábuk voltak elérhetők.

Két csoportra osztották a gyerekeket, a 4 játék csoport tagjainak minden esetben 3 tradicionális játékot és egy elemmel működő tárgyat adtak. A 16 játék csoportnak pedig 4 elemmel működő játékot adtak, a többi egyszerű játék volt.

A megfigyelések során jelölték, hogy mely játékokkal játszik az adott gyerek és az időt is mérték.

Eredményeik szerint a 16 játék csoportban lévő gyerekek kevesebb időt töltöttek a játékok alapos megismerésével, a figyelmük játékról játékra vándorolt és átlagosan csak a játékok felével játszottak. A 4 játék csoport tagjai közül majdnem mindenki megvizsgálta mind a négy játékot és általában hosszabb időre leragadtak egy játéknál.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a sok játék megzavarja a gyerekek figyelmét és ennek hatására kevesebb időt töltenek a játékok alapos megismerésével. A fiatal gyerekek nagyon kíváncsi természetűek, ez teszi őket jó tanulóvá és ennek hatására képesek néhány év alatt szinte a nulláról rengeteget megtudni az őket körülvevő világ működéséről⁷. Azonban az agyuknak az akaratlagos kontrollért és gátlásért felelős része (a homloklebeny) még nagyon fejletlen, ezért sok inger jelenlétében akkor sem tudnának elmélyedni egy tárgy megismerésében, ha nagyon erőlködnének.

Mit tehet a szülő a jó játékért?

A jó játékhoz minél kevesebb játék kell. Ez persze nem azt jelenti, hogy dobjuk ki az összes játékot a lakásból. Legjobban tesszük, ha rendet teszünk és egy olyan játszó környezetet alakítunk ki, ahol kevés a zavaró tényező.

A totyogók polcairól kerüljenek le a kisbabáknak való játékok, amivel már biztosan nem játszanak. A többi játékot pedig osszuk 2-3 vagy akár több részre, és ezek közül mindig egy kupacot hagyjunk elöl nekik.

Persze az nem reális, hogy otthoni környezetben négy játék legyen elérhető a gyerekek számára. Mivel sok időt töltenek otthon és jól ismerik a játékaikat, ezért valószínűleg ennyi nem kötné le őket órákig. A kutatás eredményeit figyelembe véve azonban érdemes minél kevesebb játékot elérhetővé tenni.

A gyerekek kora is meghatározza, hogy mit tekintünk minél kevesebbnek.

Egy 2-5 hónapos babának nagy valószínűséggel nincs szüksége négynél több játékra és azokkal hetekig is elvan. Bőven megteszi egy kis fatál, vagy műanyag pohár. Bármi kisméretű tárgy, ami a háztartásban megtalálható. Fontos, hogy könnyű legyen, hogy ne üsse meg magát a baba.

Egy 10 hónapos azonban már kellően kreatívan tud játszani és vannak preferenciái. Esetükben a 8-10 játék már elegendő lehet, de még nem számít soknak.

Egy 1-2 éves gyerek esetében a 10-15 játékot céloznám meg (maximum). Ennél több jelenlétében elvesznek a gyerekek és a sok kecsegtető lehetőség hatására nem tudnak elköteleződni egy játék mellett sem. Azt érezhetik, hogy mindennel egyszerre szeretnének játszani, ennek pedig az az eredménye, hogy nem tudnak elmélyülni a játékban. Itt is nyugodtan válogathatunk konyhai eszközökből vagy nagyon jó hangszer lehet egy üres műanyag doboz, amibe egy kis rizst vagy babot töltünk.

Nem szükséges drága, zenélő, beszélő játékokra költeni. A gyerekek jobban szeretnek olyan tárgyakkal játszani, amelyeket a szülők kezében is gyakran látnak. Szeretnek minket utánozni és szeretik megvizsgálni a használati tárgyakat. A játék szerepét tehát bármi betöltheti, ami szabad utat enged a gyerekek fantáziájának.

Típus tekintetében tehát a nyitott végű játékok (vagy használati tárgyak) ajánlottak, amelyek lekötik a gyereket és megmozgatják a fogaskerekeket.

Amennyiben az otthoni játékokat felosztottuk 1-2 adagra, azokat bizonyos időközönként cserélgethetjük. Például hetente, havonta, akár 2-3 havonta kicseréljük az összes játékot a játszó területen. Látni fogjuk, ha a gyerekünk megunta az elöl lévő játékokat és újabb kihívásokat szeretne.

Az is megoldás a rotáció kapcsán, hogy csak azokat tesszük el, amivel láthatólag soha nem játszanak és a helyükre újat hozunk, de közben meghagyjuk a kedvenceket. Ezzel a módszerrel folyamatosan fenntartjuk az újdonság érzetét és könnyedén el tudnak köteleződni egy-két játék mellett, amelyekkel elmélyülten tudnak majd játszani.

A rendezett környezet, ahol mindennek megvan a helye és nincs túl sok választási lehetőség és túl sok zavaró inger, hívogató a gyerekek számára. Egy ilyen környezetben nem csak szívesebben fognak játszani, de a szabad játék során jobban tudnak tanulni is. Gondoljunk csak bele, magunkon is észrevehetjük, hogy rendezett környezetben jobban tudunk koncentrálni és, ha nincs túl sok teendőnk, akkor kevésbé frusztráltan, nagyobb magabiztossággal kezdjük a napot, mint amikor minden a feje tetejére állt és azt sem tudjuk mihez fogjunk.

Mindenkinek jó játszást kívánok!

Hivatkozások:

1. Ruff, H. A., & Lawson, K. R. (1990). Development of sustained, focused attention in young children during free play. Developmental psychology, 26(1), 85.
2. Kannass, K. N., Oakes, L. M., & Shaddy, D. J. (2006). A longitudinal investigation of the development of attention and distractibility. Journal of Cognition and Development, 7(3), 381-409.
3. Lane, D. M., & Pearson, D. A. (1982). The development of selective attention. Merrill-Palmer Quarterly (1982-), 317-337.
4. Ruff, H. A., & Lawson, K. R. (1990). Development of sustained, focused attention in young children during free play. Developmental psychology, 26(1), 85.
5. Gibson, J. J. (1979). The ecological approach to visual perception. Boston, MA, US.
6. Dauch, C., Imwalle, M., Ocasio, B., & Metz, A. E. (2018). The influence of the number of toys in the environment on toddlers’ play. Infant Behavior and Development, 50, 78-87.
7. Berlyne, D. E. (1979). Curiosity and learning. Motivation and Emotion, 2(2), 97–175.