Fejlődés, Gondozás

A játék olyan, mint az oxigén

Olvasási idő: 5 perc

A gyerekek ösztönösen arra törekednek, hogy megtalálják a dolgok értelmét, ehhez célokat állítanak fel és igyekeznek elérni azokat. Közben nem csak a világot, de önmagukat is kezdik megismerni. A játék egyfajta ösztön, ami hajtja őket és segítségével rengeteg információt szereznek a világról és saját magukról. A gyerekeket nem kell tanítanunk a játékra, viszont támogatnunk kell őket megfelelő körülmények biztosításával, hogy kibontakozhassanak és gyakorolhassák azokat a képességeket, amelyek a világunkban való élethez szükségesek.

Minden életszakaszban kiemelkedő szerepe van a játéknak. Játék során a gyerekek tanulnak, megismerik a világot, feldolgozzák érzelmeiket és értelmezik társas kapcsolataikat. A játék segít nekik felnőni.

A jó játékhoz azonban és ahhoz, hogy a gyerekek hatékonyan és zavartalanul tanulhassanak a világunkról, megfelelő körülmények szükségesek. Ebben a cikkben röviden írok a játék fontosságáról és áttekintem, hogyan tudjuk támogatni már a legkisebb babák játékát is.

Mire jó a játék?

A gyerekek a játékot használják arra, hogy megértsék a körülöttük lévő világot. Az első hónapokban megfigyelnek, gyakorolnak, mindent újra és újra kipróbálnak. Ezekben a hónapokban a mozgás maga egyfajta játékként szolgál1, a babák élvezik, hogy elindítanak egy mozgást, szeretnek dobolni, kapirgálni, harapdálni, tesztelik a tárgyak textúráját.

Két éves kor környékén a játék egyre inkább hasonlít arra, amit mi felnőttek, játéknak hívunk. Szimbolikussá válik1. A gyerekek ilyenkor már szerepjátékokat játszanak, mindent utánoznak, amit csinálunk, a szociális szituációkat eljátsszák babák vagy plüssök segítségével. A mindennapi eseményeken túl a kirívóan pozitív vagy negatív tapasztalatokat is sokszor megismétlik játék során.

A játék egyik nagyon fontos szerepe, hogy segít a gyerekeknek feldolgozni a stresszt.

A gyerekek stresszt élhetnek meg minden alkalommal, amikor nagyobb pozitív vagy negatív változás történik a család életében (testvér születése, költözés, válás, haláleset, szülő új munkahelye, bölcsibe rakás, ovi vagy iskola kezdete). Kutatások régóta foglalkoznak a játék terápiás hatásával és már a kezdetektől fogva hangsúlyozzák pozitív hatásait2.

A játék nem csak az érzelmi szabályozásban játszik fontos szerepet, kutatások sora mutatott rá a kognitív képességekkel való kapcsolatára.

Egyes kutatók szerint a játék összefügg a matematikai képességekkel3, nyelvi készségekkel4, impulzus kontrollal5 és problémamegoldó képességekkel is6.

Ezt az összefüggést úgy kell érteni, hogy a kutatók által mért feladatokon és iskolai teszteken jobban teljesítettek azok a gyerekek, akik többet játszottak otthon vagy olyan óvodába, iskolába jártak, ahol nagyobb hangsúlyt kapott a játék, mint a kötött foglalkozás.

A játékról és arról, hogy milyen körülmények megteremtése szükséges a jó játékhoz, sajnos kevés védőnő vagy szülőknek szóló könyv beszél, de látva, hogy milyen fontos részét képezi a gyerekek életének úgy gondolom fontos beszélni ezekről.

Hogyan tudjuk támogatni a játékot?

 

Szabad mozgás lehetősége

Az első naptól kezdve fontos, hogy rengeteg szabad mozgási lehetőséget adjunk a babáknak.  Az újszülöttek és még az 1-1,5 éves babák is a mozgásban lelik örömüket1. Részben azért, mert rájönnek, hogy ki tudnak váltani mozgást és ezzel hatással lehetnek a környezetükre, más részt pedig az ismétlődő mozgással (pl. dobolás) az anyagok minőségét, textúráját tesztelik és tanulnak.

A néhány hónapos babának játéknak számít pusztán az is, amikor hasról hátra átfordul vagy amikor később elkezd kúszni, mászni, járni.

A szabad mozgás örömet okoz. Ezt figyelembe véve, a babát első naptól kezdve fektessük a hátára, így az összes végtagját mozgatni tudja, minden irányba lát (szemben azzal, amikor hason van, nem tudja mozgatni semmijét és csak az arca előtt lévő tárgyat látja). Amíg nem tud egyedül átfordulni, addig a legtöbb baba nem érzi jól magát hason, az izmaik még nem elég erősek, fájdalmat éreznek7. A babákat okkal nem ültetjük, amíg a gerincük nem elég erős hozzá, akkor miért helyeznénk őket hasonlóan megterhelő helyzetbe a hasra fektetés által?

Nem csak kisbaba korban fontos a szabad mozgás, nagyobb babáknál és totyogóknál, de a későbbi években ugyanúgy elemi részét képezi a játéknak. Emellett pozitív hatással van a kognitív fejlődésre8.

 

Megfelelő környezet

A jó játékhoz biztonság és nyugalom szükséges. A biztonságos környezet lehetővé teszi, hogy a gyerekek szabadon mozogjanak és felfedezzenek, anélkül, hogy állandóan megzavarnánk őket azzal, hogy rájuk szólunk, ha valamit nem szabad megfogni vagy valami veszélyes.

Akár benti, akár kinti területről van szó, kerítsünk el egy kisebb területet, ami halló és látó távolságra van tőlünk és attól a helytől, ahol a nap legnagyobb részét töltjük. Ez legyen az a hely, ahol a baba az első naptól kezdve játszik. Ily módon, amikor már mobilissá válik, kúszni, mászni kezd, nem fogja azt érezni, hogy bezártuk oda, hanem tudni fogja és természetes lesz számára, hogy ez az a hely, ahol a játék történik7.

Ha a játszó terület biztonságos, akkor mi is nyugodtak leszünk, nem kell állandóan a baba sarkában lennünk és ő is el tudja engedni magát, elmélyülhet a munkában.

A támogató környezet kialakításánál a játékok gondos kiválasztása is fontos.

A nyitott végű játékok a legjobbak, amelyek több dologra használhatóak és valójában csak a gyerekek kreativitása szab határt a használat módjának. Ilyenek például a kockák, lego, labdák, állatfigurák, babák, kisautók, és akár mindennapi használati tárgyak is, mint fa- és fém tálak, konyhai eszközök, dobozok (bármi, ami nem potenciális veszély forrása).

Egyszerre csak kevés játék legyen elérhető. Ha túl sok van kitéve, a gyerekek figyelme vándorolni kezd és nem tudnak belemerülni a játékba9.

Nagyon extrémnek tűnhet elsőre, de kutatások kimutatták, hogy 4-5 játék már elegendő9.

Kreatívabban, elmélyültebben és hosszabb ideig játszanak a gyerekek, ha egyszerre csak néhány játék elérhető számukra9.

Fejlődéspszichológusok szerint a kevés játék lehetőséget ad az unalomra is. Az unalom jót tesz a gyerekeknek, lehetőséget ad, hogy külső zajtól és zavaró ingerektől mentesen lenyugodhassanak és megtalálják a belső hangjukat, gondolataikat, hogy mi az, ami foglalkoztatja őket és egy ideig magukra figyelhessenek10.

 

Útravaló

A játék esszenciális része a gyerekek fejlődésének és már az első naptól elkezdődik. Játék során a fizikai környezet és szociális hatások formálják a gyerekek viselkedését, kihívásokat állítanak számukra és lehetőséget adnak, hogy a képességeiket gyakorolhassák. Mindeközben a gyerekek megtanulják értelmezni a körülöttük lévő világot, kognitív, érzelmi, szociális és mozgáskészségeik pedig fejlődnek9.

  • A játék fontos tevékenység a gyerekek életében, ezért szükséges a támogató környezet optimális kialakítása.
  • Nagy térre és szabad mozgási lehetőségre van szükségük ahhoz, hogy a fejlődésben lévő vagy újonnan megszerzett mozgáskészségeket gyakorolni tudják és tovább ügyesedjenek.
  • A játék egy elkerített, biztonságos helyiségben történjen, ahol a gyerekeket egyedül hagyhatjuk, hogy belemélyedhessenek a játékba és megismerjék önmagukat.
  • A játszószobában vagy babakarámmal elkerített területen egyszerre kevés játékot hagyjunk. Ezzel támogatni tudjuk a koncentrációs képességüket és kreativitásukat.
  • A játékok ideális esetben egyszerű kockák, babák, kisautók vagy mindennapi használati tárgyak, amelyek lehetővé teszik, hogy a képzelőerőt használva akármilyen formát öltsenek.

Legjobb, amit a játék és ezáltal a gyerekeink fejlődése és egyben öröme érdekében tehetünk, hogy megteremtjük az optimális feltételeket és utána szabadjára engedjük őket, hogy megismerjék a világot, képzeletüket és felfedezzék önmagukat.

 

 

Hivatkozások

  1. Nicolopoulou, A. (1993). Play, cognitive development, and the social world: Piaget, Vygotsky, and beyond. Human development, 36(1), 1-23.
  2. Bratton, S. C., Ray, D., Rhine, T., & Jones, L. (2005). The efficacy of play therapy with children: A meta-analytic review of treatment outcomes. Professional Psychology: Research and Practice, 36(4), 376.
  3. Yawkey, T. D. (1982). Effect of parents’ play routines on imaginative play in their developmentally delayed preschoolers. Topics in Early Childhood Special Education, 2(3), 66-75.
  4. Pellegrini, A. D. (1980). The relationship between kindergartners’ play and achievement in prereading, language, and writing. Psychology in the Schools, 17(4), 530-535.
  5. Saltz, E., Dixon, D., & Johnson, J. (1977). Training disadvantaged preschoolers on various fantasy activities: Effects on cognitive functioning and impulse control. Child development, 367-380.
  6. Smith, P. K., & Dutton, S. (1979). Play and training in direct and innovative problem solving. Child Development, 830-836.
  7. Lansbury, J. (2014). Elevating child care: A Guide to respectful parenting. JLML Press.
  8. Burns, Y., O’Callaghan, M., McDonell, B., & Rogers, Y. (2004). Movement and motor development in ELBW infants at 1 year is related to cognitive and motor abilities at 4 years. Early human development, 80(1), 19-29.
  9. Dauch, C., Imwalle, M., Ocasio, B., & Metz, A. E. (2018). The influence of the number of toys in the environment on toddlers’ play. Infant Behavior and Development, 50, 78-87.
  10. MacNamara, D. (2018). http://macnamara.ca/portfolio/true-play-why-kids-need-play-sanctuaries-for-their-emotions/

Oszd meg saját véleményed