Egy friss kutatás szerint az anyatejjel való táplálás nagymértékben csökkentheti a gyerekek elhízásra való hajlamát. Azt már régóta tudjuk, hogy a szoptatás a babára és a mamára nézve is jótékony hatásokkal bír, és ez a lista egyre csak gyarapszik. Nézzük meg melyek ezek a pozitív hatások illetve a szoptatás hogyan védi meg a gyerekeket az elhízással szemben.

Anyatej, mint optimális tápanyag forrás

Az anyatejben található immun faktorokról már rengeteget hallottunk, de arról kevés szó esik, hogy a tej összetételét pontosan mi befolyásolja.

Az anyatej dinamikusan változik és alkalmazkodik az anya és a baba igényeihez, erőforrásaihoz és állapotához mérten¹. Tudjuk például, hogy a tej zsírtartalmának aránya változik szoptatás közben². Továbbá arra is rájöttek, hogy a koraszülés ideje hatással van mind a tej zsír- és szénhidrát tartalmára, mind pedig kalóriatartalmára³. Az anyatej fehérjetartalma pedig csökken a szoptatás hosszával², tehát minél idősebb korukig szopiznak a babák, úgy egyre kevesebb lesz az anyatej fehérje koncentrációja. 

A tej összetételét befolyásolja még az anya genetikai állománya illetve attól is függ, hogy az anya tápanyagraktárai mennyire vannak kiürülve. De a baba igényei, súlya és neme is hatással vannak az összetételére⁴. Az anya súlya, mellmérete és zsír raktárai azonban a közhiedelemmel ellentétben, normálisan táplált populációban nem befolyásolják a tej mennyiségét vagy kalóriatartalmát⁵. 

Egy érdekes kutatás szerint az anyatej kalória, zsír és fehérje tartalma változik attól függően, hogy a baba fiú-e vagy lány.

A kutatók szerint ezt nagy valószínűséggel a nemek eltérő fejlődési üteme és mintázata okozhatja¹. A fiú babáknak termelődő tej zsír és fehérje tartalma magasabb, mint a lány babáknak termelődő tejé^1,4,6. Az elméletek szerint a fiú babák általában kalóriadúsabb tejet igényelnek és már a várandósság alatt is több tápanyagot vonnak el az anyák szervezetéből. Továbbá az anyatej összetétele a csecsemő aktuális tápanyag igényeihez alkalmazkodva termelődik, ezzel maximálisan biztosítva minden fejlődéshez szükséges forrást. Elgondolkodtató ezek után, hogy vajon létezhet-e valaha olyan tápszer, ami képes lesz ilyen pontosan alkalmazkodni a fejlődő szervezethez.

Hogyan véd meg az elhízástól?

Egy nagyon friss, 2019 májusában megjelent kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a szoptatott babákat kevésbé veszélyezteti a gyermekkori elhízás⁷. 

A pontos mechanizmust még nem ismerjük, de az egyik magyarázat szerint az anyatej meggátolja, hogy gyermek- és serdülőkorban a bézs zsírsejtek idő előtt átalakuljanak fehér zsírszövetté⁷. Az emberi szervezetben jelenlegi tudásunk szerint háromféle zsírsejt van, a fehér, amely energiát tárol és elhízást eredményez, ha túl sok fel nem használt tápanyag van a szervezetben. Ezen kívül van még barna és bézs zsírsejt, amelyek energiát égetnek el, részt vesznek az anyagcsere folyamatokban. A különbség köztük, hogy a barna zsírsejtek velünk születettek, a bézs zsírsejtek pedig születés után alakulnak ki és a számuk jelentősen meghatározza az elhízás elleni “harc” hatékonyságát.

A folyamat pedig így néz ki kicsit részletesebben:

A kutatók azonosítottak egy anyatej specifikus lipid fajtát, ez az alkilglicerol-típusú (AKG-típus) éter lipid. Ami a tápszerben és a felnőtt étrendben egyáltalán nincs jelen. Ez a lipid fajta gátolja meg, hogy a bézs zsírszövet idő előtt átalakuljon fehér zsírszövetté. 

Az anyatej AKG-kat a zsírszövet makrofágok (adipose tissue macrophages, ATM) alakítják át vérlemezke aktiváló faktorrá (palatelet-activating factor, PAF), ami végül aktiválja az IL-6/STAT3 jelzési útvonalat. Ez a jelzési útvonal indítja be végül a csecsemőben a bézs zsírsejtek termelődését. 

Ezt alapul véve tehát, ha a csecsemő kevés AKG-t visz be a szervezetébe (anyatej hiányában például), akkor hamarabb elindul nála a bézs zsírsejtek elvesztése, ami növeli a zsírsejtek felhalmozódását⁷.

Útravaló

A szoptatással rengeteg hasznos tápanyag jut a csecsemő szervezetébe. Az anyatej védelmet nyújt betegségekkel szemben, személyre szabott tápanyag összetételével maximalizálja az adott baba túlélésre való esélyeit és segíti a növekedésben, fejlődésben. 

Az anyatej olyan összetevőket is tartalmaz, melyek segítik meggátolni a zsírszövet túlszaporodását és ennek eredménye serdülőkorig is kihat.

Láthatjuk, hogy rengeteg érv szól a babák szoptatása mellett. Azonban vannak anyukák, akik nem tudják (vagy nem szeretnék) saját tejükkel táplálni a babájukat. Ilyen esetben el lehet gondolkodni az anyatej külső forrásból való beszerzésén. Rengeteg anyuka adományoz tejet, amelyhez legtöbbször térítésmentesen hozzá lehet jutni biztos forrásokból. Sajnos nincs tudásom arról, hogy a gyakorlatban jól működik-e a rendszer, akinek volt ezzel kapcsolatban tapasztalata, nyugodtan írja meg a komment szekcióban, remélhetőleg ezzel is tudunk segíteni másoknak.

47/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) és végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint térítésmentes anyatejellátásra jogosult
2. a) a koraszülött,
3. b) kis súlyú újszülött,
4. c) az érett újszülött és csecsemő, ha súlyos
5. ca) táplálkozási allergiában,
6. cb) felszívódási zavarban,
7. cc) hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved, és az anya saját tejével táplálni nem tudja.

2. § Az 1. §-ban foglalt eseteken túl térítésmentes anyatejellátásra jogosult a csecsemő, ha az anya    
3. a) fizikailag alkalmatlan az anyatejjel történő táplálásra,
4. b) olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti,
5. c) olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt,
6. d) súlyos, gyakori tudatvesztéssel járó állapotban van,
7. e) pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi,
8. f) a szoptatás időszakában meghalt, vagy a gyermeket elhagyja.
9. § Ez a rendelet 1998. január 1-jén lépett hatályba.

A rászorulók számára orvosi javaslatra 8 hónapos korig ingyenes az anyatej. 

Erről több információt például a Heim Pál Gyermekkórház oldalán tudtok gyűjteni: http://heimpalkorhaz.hu/anyatej/anyatej-igenyles/

Más, Budapesten kívüli kórházak is foglalkoznak ilyesmivel, érdemes keresgélni a témában. 

Hivatkozás:

1. Bernstein, R. M., & Hinde, K. (2016). Bioactive factors in milk across lactation: Maternal effects and influence on infant growth in rhesus macaques (Macaca mulatta). American journal of primatology, 78(8), 838–850. doi:10.1002/ajp.22544
2. Mitoulas, L. R., Kent, J. C., Cox, D. B., Owens, R. A., Sherriff, J. L., & Hartmann, P. E. (2002). Variation in fat, lactose and protein in human milk over 24h and throughout the first year of lactation. British Journal of Nutrition, 88(1), 29-37.
3. Bauer, J., & Gerss, J. (2011). Longitudinal analysis of macronutrients and minerals in human milk produced by mothers of preterm infants. Clinical nutrition, 30(2), 215-220.
4. Powe, C. E., Knott, C. D., & Conklin‐Brittain, N. (2010). Infant sex predicts breast milk energy content. American Journal of Human Biology: The Official Journal of the Human Biology Association, 22(1), 50-54.
5. Barbosa, L., Butte, N. F., Villalpando, S., Wong, W. W., & Smith, E. O. (1997). Maternal energy balance and lactation performance of Mesoamerindians as a function of body mass index. The American journal of clinical nutrition, 66(3), 575-583.
6. Hinde, K. (2009). Richer milk for sons but more milk for daughters: Sex‐biased investment during lactation varies with maternal life history in rhesus macaques. American Journal of Human Biology: The Official Journal of the Human Biology Association, 21(4), 512-519.
7. Yu, H., Dilbaz, S., Coßmann, J., Hoang, A. C., Diedrich, V., Herwig, A., … & Körner, A. (2019). Breast milk alkylglycerols sustain beige adipocytes through adipose tissue macrophages. The Journal of clinical investigation, 129(6).
8. 47/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29963.278724