Az agy fejlődése és működése még sok szempontból rejtély. Sokan próbálkoznak a megértésével és habár egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésre, a pontos mechanizmus még ma is ismeretlen. Egy friss kutatás is ennek megismeréséhez igyekezett hozzátenni, amiben a babák csuklását és agyi elektromos jeleit vizsgálták. Minden egyes csuklás után több nagy agyhullámot észleltek a babáknál, ami a kutatók szerint akár azzal is összefügghet, hogy automatikussá tudjon válni a légzés.

Mit mond a méhen belüli agyi aktivitás?

A méhen belüli és csecsemőkori véletlenszerű végtagmozgásokról kimutatták, hogy ezek fontosak azon agyterületek éréséhez, melyek később a testkép kialakulásáért és végtagok mozgatásáért lesznek felelősek.

Amikor tehát a magzat rugdos a pocakban vagy nagy szaltókat végez, az agyában az adott mozgásért felelős idegsejtek aktívak és minden alkalommal erősödnek a kapcsolatok¹.

Kutatók szerint már igen korán elkezdődik a test határainak leképezése, a magzat és később a csecsemő a mozdulataival valójában test-térképet készít. Folyamatosan tanulja a testének irányítását, annak határait, a lehetséges mozgásokat.

A külső testképhez hasonlóan az agynak létre kell hoznia egy „belső testképet” is, ahol a későbbi automatikus testi működések vezérlője lesz elhelyezve. Ez persze nem egy apró agyterület, hanem végeredményben több terület összehangolt működése. Ezek felelősek a belső szervek automatikus működéséért.

Az agynak tehát meg kell tanulnia a végtagok, „külső test” és belső szervek működtetését is és ehhez szükség van korai, méhen belüli ingerekre.

Az egyik ilyen fontos méhen belüli aktivitás a csuklás lehet.

Biztosan hallottunk már róla vagy tapasztaltuk, hogy a babák már az anyaméhen belül is rengeteget csuklanak. A fogantatástól számított 9. héten már észlelhető a csuklás (terhesség 11. hete), így ez az egyik első kialakult szabályos aktivitási mintázat.

Csuklás során a rekeszizom ritmusos mozgást végez. Kutatók szerint elképzelhető, hogy ez a mozgás fontos „tanuló jeleket” biztosít az agy számára, ami a későbbi légzés szabályozásáért is felelős lehet².

Íme a kutatás, ami a babák csuklását vizsgálta:

A múlt hónapban megjelent tanulmány koraszülött és időre született újszülött babákat vizsgált EEG (elektroenkefalográf) segítségével. A babák fejére apró elektródákat rögzítettek és megfigyelték a csuklás közbeni agyi aktivitásukat.

Eredményeik szerint minden csuklás után jellemzően két nagyobb hullám jelent meg majd egy valamivel zajosabb harmadik következett².

A harmadik, zajos hullám valószínűleg a csuklás során létrejött „hök” hanggal is összefügg. Arra következtetnek, hogy ez a hullám egyfajta multi-szenzoros (több érzékszervet egyszerre érintő) ingert kódol, ami szintén fontos az agyi kapcsolatok kialakulását tekintve.

„Születéskor még nincsenek teljesen kifejlődve azok az agyi áramkörök, amelyek a testi érzékelésért felelősek, ezért az ilyen (-multi-szenzoros-) kapcsolatok kialakulása és erősödése nagyon fontos mérföldkőnek számítanak az újszülöttek életében.”– mondta a kutatócsoport egyik tagja, Lorenzo Fabrizi³.

A kutatók szerint az is elképzelhető, hogy a felnőttkori csuklás a fontos csecsemőkori reflex maradványa.

Hivatkozás:

1. Whitehead, K., Meek, J., & Fabrizi, L. (2018). Developmental trajectory of movement-related cortical oscillations during active sleep in a cross-sectional cohort of pre-term and full-term human infants. Scientific reports, 8(1), 17516.
2. Whitehead, K., Jones, L., Laudiano-Dray, M. P., Meek, J., & Fabrizi, L. (2019). Event-related potentials following contraction of respiratory muscles in pre-term and full-term infants. Clinical Neurophysiology.
3. Lane, C. (12.11.2019.). Newborn baby hiccups could be key to brain development. https://www.ucl.ac.uk/news/2019/nov/newborn-baby-hiccups-could-be-key-brain-development