Egy szobában, de nem egy ágyban

A család alvásigényének kielégítése sokak elsődleges célja. Nem véletlenül, hiszen a kialvatlanság rányomja a bélyegét a mindennapjainkra és kevés alvással nehéz gondot viselni a teendőinkről. A baba születésekor mindig felmerül a kérdés, hogy a legnagyobb biztonság és a lehető legtöbb alvás érdekében ki hol aludjon és a baba milyen közel legyen a szülőkhöz. Erre vonatkozóan rengeteg irányelv született. Az egyik ilyen a közös szoba, de külön ágy. A cikkben áttekintem miért ajánlott egy szobában aludni a babával, ez milyen hatással van a szülők és baba alvására, illetve körüljárom, hogy az egy szobában alvás hogyan függ össze a bölcsőhalál kockázatának csökkentésével. A következő részben pedig az egy ágyban alvás előnyeit és hátrányait boncolgatom majd.

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége szerint biztonsági okokra hivatkozva az egy ágyban alvás nem ajánlott. Az egy szobában, de külön ágyban alvást viszont 6 hónapos korig minimum, de inkább 12 hónapos korig ajánlják.

Persze vannak szülők, akik az egy ágyban alvást preferálják és ehhez megpróbálnak biztonságos környezetet létrehozni. Az egy ágyban alvás praktikus lehet, ha az anya szoptat, hiszen nem kell kikelnie az ágyból, sokszor elég félálomban megetetni az éjszaka éhes babát, miközben mindketten vissza tudnak aludni. Olyan szülők is vannak, akik a külön szobában alvásra esküsznek, hogy ne ébresszék fel egymást az éjszakai mozgolódásokkal. Az ezekre vonatkozó érveket és ellenérveket a sorozat következő részében fogom taglalni. Most pedig térjünk vissza kicsit az egy szobában alvásra vonatkozó kutatásokra.

Bölcsőhalál kockázata

Amint már említettem, az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége szerint¹ legalább 6 hónapos korig, de lehetőleg 12 hónapos korig ajánlott egy szobában és külön ágyban aludni a babával. Ezt támogatja az NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, UK) és a UNICEF UK is. A legfőbb ok a bölcsőhalál (SIDS, Sudden Infant Death Syndrome) kockázatának csökkentése.

A bölcsőhalál (SIDS) az egy éves kor előtt hirtelen bekövetkezett halált jelenti, mely esetében nem találnak magyarázó okot². Általában alvási periódussal függ össze és jellemző valamilyen környezeti rizikó faktor, például laza lepedő, takaró, együttalvás vagy túlzott bebugyolálás³, melyek egyúttal a fulladás kockázatát is növelik.

Több kutatás kimutatta, hogy a szülőkkel egy szobában, de nem egy ágyban alvó babák körében kisebb volt a bölcsőhalál előfordulása. Az egyik legnagyobb európai eset-kontroll tanulmány⁴ szerint, a bölcsőhalál esetek 36%-a megelőzhető lett volna, ha a baba nem külön szobában alszik, illetve további 16%-uk megelőzhető lett volna, ha nem egy ágyban alszanak. A kutatás 17 ország, köztük Magyarország adatait dolgozta fel.

Összesen tehát a bölcsőhalál esetek fele megelőzhető lett volna pusztán azzal, hogy a baba külön ágyban, de egy szobában alszik a szülőkkel.

Kutatások azt mutatják, hogy az egy szobában alvás hatására a babák felületesebben alszanak, hiszen meg-megébrednek a szülők forgolódására vagy arra, hogy a szülők hozzájuk érnek és megnézik minden rendben van-e. Az anyához közel alvó babánál gyakoribbak a mikroébredések, melyek megakadályozzák, hogy túl mély alvásba kerüljön, így csökken a SIDS kockázata⁵.

Legtöbbször azt szeretnénk, hogy végre mélyen aludjon a baba, de érdekes módon épp a felületes alvás az, ami megvédheti a SIDS-től.

A babák 1-4 hónapos koráig leggyakoribb a bölcsőhalál, és csak az esetek kevesebb, mint 10%-a történik 6 hónapos kor után⁶. Ezen adatok alátámasztják a fentebb olvasható ajánlásokat.

Mi a helyzet az anyák alvásminőségével?

Egy 2015-ös kutatás⁷ nagyon részletesen, több hónapon keresztül vizsgálta anyák és gyermekeik alvásának minőségét. Valamilyen oknál fogva sajnálatos módon az apák alvására nem terjedt ki a kutatás. Az anyákat alvásáról viszont 5 éjszakán keresztül gyűjtöttek adatokat a várandósság alatt, illetve a baba 3 és 6 hónapos korában egyaránt, mind aktigráf (mozgásérzékelő, mely a végtagok finom mozgását rögzíti) mind pedig alvásnaplók segítségével.

A kutatásban részt vevő családok 76%-ánál a baba 3 hónapos korában még egy szobában aludt a szülőkkel, 6 hónapos korban már csak a babák 50%-a.

Az eredmények azt mutatták, hogy a közös szobában alvás töredezetté tette az anyák alvását.

Egyhuzamban átlagosan 2 óra 20 percet töltöttek alvással a babájukkal egy szobában alvó anyák. A külön szobában alvó anyáknál ez az idő nem sokkal volt több, ők 2 óra 47 percet tudtak egyhuzamban aludni. Összességében tehát a közös szobában alvó anyák nem aludtak sokkal kevesebbet, mint a külön szobában alvó anyák. Mindkét csoport átlagosan 6,5 órát aludt, azzal a különbséggel, hogy a közös szobában alvók valamivel több időt töltöttek ébren.

Az alvásnapló adatokból kirajzolódik az anyák szubjektív alvásminősége is. E szerint az egy szobában alvó anyák rosszabbnak ítélték az éjszakai alvásaikat, mint a külön szobában alvó anyák. Ez a különbség csak a babák 3 hónapos korában volt igaz. A babák 6 hónapos korára eltűnt ez a különbség, az együtt és külön alvó anyák egyformán pihentetőnek ítélték az alvásukat.

Babák alvása

Ugyanez a kutatás kiterjedt a babák alvásának vizsgálatára is. Az eredmények szerint az alvás helye nem volt hatással a babák alvásának minőségére. Azonban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a külön szobában alvó babák éjszakai ébredések után néhányszor egyedül aludtak vissza, miközben az anyák nem ébredtek meg egy kicsit sem.

Mit tegyen a szülő?

A fentebb olvasható irányelveket figyelembe véve tehát nem ajánlott külön szobában altatni a babát. Érdemes az egy szobában, de külön ágyban alvást legalább a baba 6 hónapos koráig vagy még tovább folytatni, ezzel nagyban csökkenthető a bölcsőhalál kockázata.

Azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a szülők alváshiánya borzasztó kockázatot rejt magában. A kialvatlan szülő ingerlékenyebb, nem tudja olyan jól kielégíteni a baba szükségleteit és akár veszélyt is jelenthet a környezetére, például ha autóvezetés közben egy pillanatra elalszik.

Azt érzem reálisnak, ha megpróbáljuk megtalálni az egyensúlyt a minél nagyobb biztonság és az egészségünk között. Nagyon sok szülő lelkifurdalással küzd, ha nem sikerül betartania a szakemberek által megalkotott irányelveket és sokszor még a saját gyermekorvosukkal sem merik megbeszélni és nem mernek tanácsot kérni ilyen kényes témákban.

Mi az egy szobában alvást választottuk, és a terv az volt, hogy Samu egy éves koráig egy szobában lesz velünk. Az első hat hónapban babaöbölben aludt mellettem. A szülői ágyhoz volt csatolva egy mini kiságy. Így egyszerű volt éjszaka megszoptatni. Az elején ülve szoptattam, de ahogy rutinosabbá váltunk és megtanultunk fekve is szopizni, néha elaludtunk közben. Ilyenkor a mi ágyunkon aludt, de a babaöböllel párhuzamosan, így nem eshetett le és soha nem takaróztam be, tehát a paplantól sem kellett félnünk.

A baba biztonságos alvására vonatkozó irányelveket már a születése előtt jól az agyamba véstem és elég határozott elképzelésem volt az egészről. Az együttalvások után azonban én is rosszul éreztem magam, pedig az adott szituációt illetően a lehető legbiztonságosabb körülmények között aludtunk. Hordozható légzésfigyelőnk volt, ami együtt alvás során is végig a pelenkájához volt csatolva.

Hat hónapos kora után új helyre költöztünk, de továbbra is egy szobában aludt velünk, onnantól egy normál méretű kiságyban. Ez működött is 1-2 hónapig, amikor is elkezdett annyira felszínesen aludni, hogy minden moccanásunkra felébredt és ilyenkor mindig én kellettem a visszaaltatáshoz.

Volt egy időszak, körülbelül 8 hónapos korában, amikor több héten keresztül nem sikerült két óránál többet aludnom egyhuzamban és hát, az össz alvásidőm is elég kevés volt. Olyannyira alvásmegvont voltam, hogy nem sokra emlékszem azokból a napokból. Meghoztuk azt a döntést, hogy onnantól külön szobában fogunk aludni.

Ennek kapcsán még mindig bűnösnek érzem magam néha, hiszen még csak 10 hónapos. Azonban gyökeresen megváltozott az alvása. Már csak néhányszor ébred meg és ezek közül maximum egy-kétszer van szüksége rám, hogy visszaaltassam. Ilyenkor elég csak visszafektetnem (mivel állandóan feláll) és megsimogatnom vagy ha éhes, akkor megetetnem. Szoptatás után pedig boldogan visszaalszik, miután kimentem a szobából.

Ez a javulás valószínűleg érési tényezők eredménye is, előbb-utóbb minden baba eljut ide, azonban úgy érzem a külön szoba nálunk nagyban meggyorsította ezt a folyamatot. Azóta párszor megpróbáltunk újra egy szobában aludni vele, de megint előjött a gyakori ébredés probléma.

A sorozat következő részében részletesen fogok írni az egy ágyban alvásról. Addig is tartsunk be néhány alapelvet!

Akárhol is alszik a baba:

• Ne eshessen le az ágyról

• Ne legyen laza a lepedő, paplan, takaró

• Legjobb, ha csak egy hálózsák van rajta vagy újszülötteken vékony anyagból készült, szoros pólya

• Ne legyen az ágyában játék, párna, fejvédő, ezek mind fulladást okozhatnak

• Ne bugyoláljuk be túlságosan

• Legyen optimális a hőmérséklet (19-22 fok)

• A szülő NE fogyasszon alkoholt vagy egyéb tudatmódosító szereket

Hivatkozások:

1. Hellwig, J. P. (2017). Updated Recommendations for a Safe Infant Sleeping Environment. Nursing for Women’s Health, 21(1), 13.
2. Krous, H. F., Beckwith, J. B., Byard, R. W., Rognum, T. O., Bajanowski, T., Corey, T., … & Mitchell, E. A. (2004). Sudden infant death syndrome and unclassified sudden infant deaths: a definitional and diagnostic approach. PEDIATRICS-SPRINGFIELD-., 114, 234-239.
3. Haynes, R. L. (2018). Biomarkers of Sudden Infant Death Syndrome (SIDS) Risk and SIDS Death. In SIDS Sudden Infant and Early Childhood Death: The Past, the Present and the Future. University of Adelaide Press.
4. Carpenter, R. G., Irgens, L. M., Blair, P. S., England, P. D., Fleming, P., Huber, J., … & Schreuder, P. (2004). Sudden unexplained infant death in 20 regions in Europe: case control study. The Lancet, 363(9404), 185-191.
5. Franco, P., Kato, I., Richardson, H. L., Yang, J. S., Montemitro, E., & Horne, R. S. (2010). Arousal from sleep mechanisms in infants. Sleep Medicine, 11(7), 603-614.
6. Task Force on Sudden Infant Death Syndrome. (2011). SIDS and other sleep-related infant deaths: expansion of recommendations for a safe infant sleeping environment. Pediatrics, peds-2011.
7. Volkovich, E., Ben-Zion, H., Karny, D., Meiri, G., & Tikotzky, L. (2015). Sleep patterns of co-sleeping and solitary sleeping infants and mothers: a longitudinal study. Sleep medicine, 16(11), 1305-1312.