Fejlődés, Gondozás

Adjunk-e tehéntejet a gyerekeknek?

Olvasási idő: 6 perc

A növényi étrend egyre népszerűbb és sok szülő választja a gyermeke táplálásához is. Emellett a vegyes étrendet követők is gyakran érvelnek azzal, hogy a tehéntej nem jó a fejlődésben lévő gyermekek számára, mivel alapvetően nem az emberi szervezet, hanem a fejlődő boci számára fontos tápanyagokat tartalmazza. Ebben is van igazság. A tehéntej fogyasztásának vannak azonban előnyei is, serkenti a növekedést, kalcium, fehérje és kalóriatartalma pedig hozzájárul a szükséges tápanyagok biztosításához. Ebben a cikkben részletesen utánajárok az előnyöknek és hátrányoknak, és sorra veszem milyen alternatívákat érdemes számításba venni, ha végül úgy döntünk, hogy nem adunk állati eredetű tejet a gyermekünknek.

Ajánlások a tehéntej fogyasztását tekintve

Magyarországon a gyermekorvosok és dietetikusok egyéves kor előtt (sokszor 3 éves korig) egyáltalán nem javasolják a tehéntej fogyasztását. A legfőbb ok a tej magas fehérjetartalma, mely megterhelő a vesének és emésztőrendszernek1. Ugyanez jellemző a nyugati országokban is.

Kanadában 2 éves korig javasolt kerülni a tehéntejet és a különböző magtejeket, rizstejet, szójatejet2.

Az Amerikai Dietetikusok Szövetségének ajánlása szerint 6 hónapos korig anyatej fogyasztása ajánlott, a szoptatás lezárásával pedig tápszer (növényi étrendet követőknek szója alapú tápszer ajánlott)3.

Növényi étrendet követőknek 2 éves korig ajánlott a tápszer fogyasztása, hogy biztosan hozzájussanak minden szükséges tápanyaghoz. A növényi tejek fogyasztását alacsony kalória és zsírtartalmuk miatt nem javasolják.

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége sem ajánlja a tehéntejet és növényi tejeket sem 12 hónapos kor alatt4.

Ha elfogadjuk a szakemberek véleményét és javaslatát, akkor legalább 1 éves korig és lehetőség szerint 2-3 éves korig anyatejet és/vagy tápszert kap a gyermek.

A 3 évnél idősebbekre nézve áttekintem a tehéntej előnyeit, hátrányait és nézzük milyen növényi tej alternatívák jöhetnek számításba.

Tehéntej fogyasztásának előnyei

Feltéve, hogy elfogadjuk a szakemberek véleményét és csak 2-3 éves kor után kínálunk a gyermekünknek tehéntejet, a következő pozitív hatásokkal számolhatunk:

1. Egészséges fogak és csontok

A tehéntej fehérje és kalcium tartalma hozzájárul az egészséges csontozat fejlődéséhez. Egy kínai kutatás szerint iskolás korú gyerekek csontsűrűsége és a csontjaik ásványi anyag tartalma nőtt, miután két évig minden nap elfogyasztottak 330 ml tehéntejet. Ezek azonban statisztikailag nagyon kis mértékű különbségek voltak a tejet nem fogyasztó társaikhoz képest5.

Egy összefoglaló tanulmány szerint a tejterméket fogyasztók a következő előnyöket tapasztalhatják: csökkent rizikó a fehérje alultápláltságot tekintve, kevesebb lyukas fog, csontsűrűség és csont ásványi anyag tartalmának gyarapodása6.

2. Növekedés elősegítése

A fejlődő és fejlett országokban élő gyerekekre egyaránt igaz, hogy a tejfogyasztás hatással van a magasságra. Tejfogyasztás tekintetében a top 25%-ba tartozó ovisok 1 cm-rel magasabbak voltak azoknál a társaiknál, akik kevesebb tejet fogyasztottak.

Ennek hátterében valószínűleg a tej növekedési hormon (growth hormone, GH) és inzulinszerű növekedési hormon (insulin-like growth factor, IGF-I) tartalma áll.

A tejfogyasztó gyermekek vérében emelkedett GH és IGF-I hormonszintet állapítottak meg, ami hosszú távon valószínűleg felelős a növekedésükért is6,7,8.

Itt felmerül a kérdés, hogy ez a pont valójában miért került az előnyök közé. Van, aki szerint az ilyen fajta hormonszint befolyásolás sosem tesz jót a szervezet működésének, mások szerint egyéb ételek, tevékenységek, sportok, horrorfilmek is hasonlóan befolyásolhatják a hormonszinteket. Ennek eldöntésébe most nem mennék bele, mindenki vonja le maga a következtetéseit.

3. Magasabb IQ?

Mégis visszakanyarodom kicsit a növekedési hormonokhoz, ugyanis azt találták, hogy a tejfogyasztó 8-9 évesek jobban teljesítettek rövid távú memória feladatokon, a tejet nem fogyasztó társaikhoz képest9.

A rövid távú memória azonban csak egy dolog, az IQ-t összességében mérve nem találtak hasonló eredményeket. És fontos figyelembe venni, hogy az idézett kutatásban résztvevő (vietnámi vidéki térségekben élő) gyerekek teljesítménye pusztán attól is javulhatott, hogy kiegyensúlyozottabb lett az étrendjük, esetlegesen hozzájutottak olyan tápanyagokhoz, amelyek korábban kisebb mennyiségben tudtak csak bevinni a szervezetükbe.

4. Fontos fehérjeforrás

A fehérje nagyon fontos tápanyag a fejlődésben lévő szervezet számára (és természetesen felnőttek számára is). Sok ételben megtalálható, ugyanakkor a vegetáriánus vagy vegán étrendet követő gyerekeknél különösen oda kell figyelni, hogy megfelelő mennyiségben felkínáljunk számukra ilyen ételeket. A vegetáriánus diétát követőknél a tej egy jó fehérjeforrás lehet.

Miért NEM jó a tehéntej a gyermekek számára?

1. Lassítja a vas felszívódását

Kutatások kimutatták, hogy a tej magas kalcium tartalma miatt gátolhatja a vas felszívódását10. A vas az idegrendszeri fejlődés és általánosságban a fejlődő szervezet számára elengedhetetlen tápanyag. Figyeljünk oda, hogy az optimális felszívódás és hasznosulás szempontjából magas kalcium tartalmú ételt (pl. tejet) ne kínáljunk vasban gazdag ételekkel.

2. Tele van telített zsírsavakkal

Ez egyben pozitívum is, ugyanis az anyatej telített zsírsav tartalma is magas11. Az agyfejlődés szempontjából fontosak a zsírok és olajok. Nem mindegy azonban, hogy mely életkorban mennyit fogyaszt belőle a gyermek. A telített zsírsavak ugyanis nagy mennyiségben növelik a későbbi szív és érrendszeri betegségek kialakulását.

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének ajánlása szerint 2 éves kor felett, a bevitt kalóriamennyiség maximum 10%-át (<20 g) tegyék ki a telített zsírsavak.

Magas telített zsírsav tartalmú ételek: húsok, sajtok, vajak, egyéb tejtermékek, sós ropik, péksütik, kekszek, pálmaolaj, kókuszolaj, kókusztej.

Az AHA (American Heart Association) ajánlása szerint 2-3 éves korban a kalóriabevitel maximum 30-35%-át tegyék ki a zsírok (beleszámolják a telített, telítetlen és egyéb zsírsavakat is), a 4-18 éves korosztály esetében pedig a kalóriabevitel 25-35%-át11.

3. Elősegíti a növekedést, de az inzulintermelést is?

Fentebb említettem, hogy a tejben található inzulinszerű növekedési hormon (IGF-I) serkenti a növekedést, ami a gyerekek magasságában is megmutatkozik. A hormon azonban az inzulin termelését is serkenti.

Egyes kutatók szerint a tejfogyasztó emberek szervezetében észlelhető az étkezések utáni nagyobb mértékű inzulin növekedés. A tejfogyasztás ezáltal beprogramozhatja a szervezetet, hogy az IGF-I hormon szintjét krónikusan magasan tartsa.

Ez az állapot magában hordozza a későbbi betegségek kialakulásának lehetőségét, például a diabéteszét vagy daganatos betegségekét12.

4. Más az összetétele, mint az anyatejnek

2-3 évesek esetében a legtöbben már abbahagyják a szoptatást, érdemes legalább elgondolkodni rajta, hogy a tehéntej (bocinak szánt tej) valóban más tápanyagokat tartalmaz, mint az anyatej.

A tehéntej fehérje-, só- és kálium tartalma magasabb az anyatejhez képest. Továbbá hiányoznak belőle esszenciális zsírsavak, amelyek elengedhetetlenek a gyermekek fejlődéséhez.

Ezek nem feltétlenül jelentenek problémát, ha az adott 2-3 éves gyermek nem érzékeny a tejfehérjére illetve az étkezések során hozzá tud jutni a fejlődéshez fontos zsírsavakhoz is.

Azonban, ha az adott gyermek érzékeny a laktózra vagy tejfehérjére, a tej károsan hathat az egészségére.

Milyen tej-alternatívák javasoltak?

Egy éves kor alatt mindenképpen anyatej vagy tápszer. Növényi alapú tápszer felírásában a gyermekorvos tud segíteni.

1-2 éves kor között is inkább anyatej vagy tápszer. A növényi tejeket leginkább alacsony kalóriatartalmuk miatt nem szokták javasolni.

Ha azonban elvétve mégis használnánk növényi tejeket (pl. zabkásába, palacsintába), nézzük meg melyek hasonlítanak legjobban a tejre.

Szakértők a szójatejet javasolják, mivel ennek a legmagasabb a fehérje tartalma. De mindig olvassuk el az adott tej hozzáadott tápanyag és vitamin értékeit is. Növényi tejek esetében (növényi étrendet követőknek kiemelten) fontos, hogy tartalmazzon hozzáadott D vitamint, B12 vitamint és kalciumot.

Útravaló

Láthattuk, hogy a tehéntej fogyasztásának van jó és kevésbé jó oldala is. Serkenti a növekedést, de az ezért felelős hormon szerepet játszik az inzulin termelésében is, melynek káros következményei lehetnek.

Jó fehérje és kalcium forrás, azonban ugyanezen tulajdonságai miatt gátolja az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen vas felszívódását.

Magas a telített zsírsav tartalma, viszont a zsírok fogyasztása egészséges határok között fontos szerepet játszik az agyfejlődésben.

Úgy gondolom, ha a tejet nem túl korán vezetjük be és 2-3 éves kor után a gyermek időnként kap belőle, nem kell tartanunk a káros következményektől.

Fontos azonban elgondolkodni azon, hogy a termelőtől vásárolt friss teljes tej (kb. 3,25%-os zsírtartalmúnak felel meg) és a nagyobb tehénfarmokról származó nagyüzemi tej között nagy különbségek lehetnek tápanyagok szempontjából. Utóbbi esetében felmerül a teheneknek adott antibiotikumok jelenléte is.

Elméletben az antibiotikummal kezelt tehenek tejét egy bizonyos ideig nem lehet semmilyen célra felhasználni, azt meg kell semmisíteni13. Azt nem tudom, hogy ez a gyakorlatban is így működik-e vagy időnként kikerülik-e ezeket a szabályokat. Én mindig szkeptikus vagyok az ilyen szabályozásokkal kapcsolatban (főleg, ha jelentős anyagi veszteséget jelent a termelő félnek), de hagyom, hogy inkább mindenki maga döntse el és járjon utána.

Azért is fontos, hogy minden család maga döntsön, mert nem mindegy, hogy a család a saját tehenének tejét issza-e vagy a bolti 1,5%-osat.

Az is számít, hogy a gyermek hozzá tud-e jutni a szükséges tápanyagokhoz, ha nem fogyaszt például tejet vagy tejtermékeket. A tej sok esetben jó választás lehet. Az extrém válogatós gyerek esetében például túlsúlyba kerülhetnek a pozitívumok.

Nem kell atomfizikusnak lennünk és órákat ülni a kérdés megválaszolása fölött, azonban szülőként felelősségünk, hogy informálódjunk a gyermekek táplálását érintő kérdésekben és a családunk számára legjobb döntést hozzuk meg.


Hivatkozások:

  1. https://www.nutriklub.hu/baba-0-12-honapos/hozzataplalas/tejtermekek-bevezetese-babaknak-ht1/
  2. Kanadai egészségügyi ajánlások: https://www.canada.ca/en/health-canada/services/infant-care/infant-nutrition.html
  3. Amerikai Dietetikusok Szövetségének ajánlása https://www.eatright.org/food/nutrition/vegetarian-and-special-diets/feeding-vegetarian-and-vegan-infants-and-toddlers
  4. https://www.aap.org/en-us/about-the-aap/aap-press-room/pages/DietaryGuidelines2015.aspx
  5. Xueqin, D. U., Zhu, K., Trube, A., Zhang, Q., Ma, G., Hu, X., … & Greenfield, H. (2004). School-milk intervention trial enhances growth and bone mineral accretion in Chinese girls aged 10–12 years in Beijing. British Journal of Nutrition, 92(1), 159-168.
  6. Rich-Edwards, J. W., Ganmaa, D., Pollak, M. N., Nakamoto, E. K., Kleinman, K., Tserendolgor, U., … & Frazier, A. L. (2007). Milk consumption and the prepubertal somatotropic axis. Nutrition journal, 6(1), 28.
  7. Zhu, K., Du, X., Cowell, C. T., Greenfield, H., Blades, B., Dobbins, T. A., … & Fraser, D. R. (2005). Effects of school milk intervention on cortical bone accretion and indicators relevant to bone metabolism in Chinese girls aged 10–12 y in Beijing. The American journal of clinical nutrition, 81(5), 1168-1175.
  8. Cadogan, J., Eastell, R., Jones, N., & Barker, M. E. (1997). Milk intake and bone mineral acquisition in adolescent girls: randomised, controlled intervention trial. Bmj, 315(7118), 1255-1260.
  9. Lien, D. T. K., Nhung, B. T., Khan, N. C., Hop, L. T., Nga, N. T. Q., Hung, N. T., … & te Biesebeke, R. (2009). Impact of milk consumption on performance and health of primary school children in rural Vietnam. Asia Pacific journal of clinical nutrition, 18(3), 326.
  10. Maguire, J. L., Lebovic, G., Kandasamy, S., Khovratovich, M., Mamdani, M., Birken, C. S., & Parkin, P. C. (2013). The relationship between cow’s milk and stores of vitamin D and iron in early childhood. Pediatrics, 131(1), e144-e151.
  11. https://www.heart.org/HEARTORG/HealthyLiving/HealthyEating/Dietary-Recommendations-for-Healthy-Children_UCM_303886_Article.jsp
  12. Melnik, B. C. (2009). Milk–the promoter of chronic Western diseases. Medical hypotheses, 72(6), 631-639.

Oszd meg saját véleményed