Mi így tanítottuk önálló alvásra a babát
Két hónaposan kezdtük önálló alvásra tanítani, amennyire lehet, sírás mentes módszert szerettünk volna, ami a gyermek igényeit és tempóját veszi figyelembe. Négy hónapos korára megtanult önállóan, egyedül elaludni a kiságyában. Most a saját tapasztalatainkat osztom meg, más babánál, más családnál, más helyzetben nem biztos, hogy ugyanígy működe az önálló alvásra tanítás.
Az első babával az első hónapokban szinte semmit nem aludtunk, nagyjából 14 hónapos koráig gondok voltak az altatással, nehezen altatható baba volt, aki gyakran kelt éjszaka. Sok-sok kutatás és utánajárás, próbálgatás után megtaláltuk a probléma megoldását, elkezdett helyrejönni az alvása és zombi-szülőkből újra emberekké váltunk.
A második babával már szisztematikusan, az elejétől figyeltünk néhány dologra. Tudtam melyek a legfontosabb elemek ahhoz, hogy hosszú távon jó alvó legyen és a körülményekhez mérten, önállóan aludjon el.
Rövid verzió:
- Szükség volt napirendre: minél fiatalabb kortól kezdve, annál jobb
- Szükség volt altatás előtti rutinra, ami szent
- Szükség volt bizalomra a gyermek iránt
- Szükség volt kitartásra és fegyelemre saját magunkkal szemben
0-2 hónapos kor
Második baba révén az első hetekben nem volt idő és lehetőség arra, hogy egyből kiságyban altatással próbálkozzunk. A nagyra, az ő érzelmi világára fókuszáltunk első sorban, hogy minél hamarabb megszokja, hogy eggyel több gyerek van a családban, mint korábban.
Ezért az első 6-8 hétben a kicsi napközben hordozó kendőben aludt rajtam. Így nem volt szundi előtti rituálé sem. Amikor láttam, hogy fáradni kezd, magamra vettem és hamar el is aludt.
Az esti alvásnál már az elejétől figyeltünk arra, hogy legyen egy elalvás előtti rituálé. Rövid fürdés, krémezés, szoptatás, ének és kiságyba rakás.
Meglepő módon az első pár napban ennyi kellett az elalváshoz.
Majd jött néhány nehezebb hét, ami újszülötteknél teljesen rendben van és számítottunk is rá. Még szokják a külvilágot, ezért igyekeztünk segíteni neki, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenség érje és minél gyorsabban el tudjon aludni.
A sok-sok utánajárás, szakirodalom szerint 3 (maximum 4) hónapos korig nagyjából mindegy hol és mikor alszik a baba. De amint elkezd nyitottá válni a külvilág megismerésére, egyre nagyobb igénye támad a szokások kialakítására is. Ez megmutatkozik például abban, hogy megszokott helyen könnyebben elalszik.
Én úgy döntöttem (legfőképp a hordozás miatti hátfájás miatt), hogy 2 hónapos korában elkezdem neki kis lépésekben, gyengéd módszerekkel megtanítani azt, hogy az alvás egy bizonyos helyen történik: a kiságyban. És megismertetem vele, hogy az elalváshoz nem feltétlenül szükséges a szülő aktív segítsége.
Két lépés előre, egy hátra
Először is szükség volt egy fix elalvás előtti rituáléra. Megbeszéltem magammal, hogy akármi van, azokon a bizonyos lépéseken végig kell menni, hiszen ezek jelzik a babának, hogy alvás következik. Ő még nem érti a szavakat, viszont azt hamar megtanulja, hogy a pelenkázás-függöny elhúzás-ének szekvencia az alvás előtt szokott történni.
A következő lépésben ezt muszáj volt betartanom. Bevallom, néha nehéz volt. Főleg olyankor, amikor napok óta úgy éreztem, hogy semmit sem használ és a gyerek nem érti, nincs kedve egyedül aludni, hiába csinálom a rituálét, a végén úgyis szoptatás közben fog elaludni.
Sokszor így éreztem, de amikor elkezdtem kihagyni lépéseket vagy gyorsítani a folyamatot, olyankor néhány napon belül kezdett eluralkodni a még nagyobb káosz.
Ez jó jel volt, hogy visszatérjek a rutinunkhoz és elhiggyem végre, hogy ténylegesen vitális részét képezi a nyugodt altatásnak. El kellett hinnem, hogy hosszú távon megéri majd.
Azokon az estéken, amikor első próbálkozásra nem ment és sírni kezdett kiságyba fektetés után, valahogy könnyű volt “elengedni”. Valószínűleg segített az a tudat, hogy még nagyon picike és ha azt jelzi, hogy neki ez nem komfortos, akkor picit sem erőltetem, hanem teljesen felhagyok a “tanítással” aznapra. Könnyű volt elfogadni, hogy holnap egy új nap lesz és attól, hogy ma nem sikerült, holnap újra meg fogjuk próbálni.
Bíztam a módszerben, hogy következetességgel és kitartással menni fog.
Ez nagyon nehéz tud lenni. Visszagondolva, az első gyermekemmel sok kétely volt bennem. A rengeteg “jó” módszer közül nehéz volt választani, nehéz volt elhinni, hogy valamelyik tényleg beválik, ha kitartóak vagyunk.
Bizalom a baba és a módszer iránt
A fenti szemlélettel, sikerült megtanítani önállóan elaludni négy hónapos korára.
Ez mit NEM jelent:
- nem jelenti, hogy minden alkalommal egyedül aludt (alszik) el
- nem jelenti, hogy azóta sosem szoptattam vagy ringattam álomba
Azzal, hogy minden altatás során teret biztosítottunk neki, hogy bíztunk a képességeiben, hogy képes önállóan elaludni, lehetőséget kapott arra, hogy önnyugtató módszereket fejlesszen ki.
Minden kiságyba rakás után adtam neki egy kis időt. Amíg nyöszörgött, forgolódott, nem léptem közbe. Néha sokáig helyezkedett, időnként sírdogált is (egy-egy sírás, rövid ideig, hosszabb csenddel, helyezkedéssel váltakozva).
Figyeltem a sírását, nyöszörgését. Néha az első után tudtam, hogy ez olyan sírás, ami után biztosan nem lesz önálló alvás. Olyankor azonnal felvettem és igyekeztem segíteni neki. Máskor, néhány nyösszenés után helyezkedett kicsit és már aludt is.
Úgy gondolom ez a bizalom azt is eredményezte egyben, hogy nyugodt tudtam maradni. A nyugalmamat pedig ő is érezte, hiszen a babák teljesen ránk vannak hangolódva. Érzik minden érzésünket, rezdülésünket. Az alvás körüli nyugalmam segített neki az ellazulásban.
Sokszor abba a hibába esnek a szülők (én is elkövettem első gyermekesként), hogy altatáskor feszültek lesznek és az izgalom, még ha igyekeznek titkolni is, érződik rajtuk. A gyermek érzi, izgága lesz, felpörög, sírni kezd.
Bármilyen korú gyermeket próbálunk altatni vagy önálló alvásra tanítani, a legfontosabb, hogy legyünk számukra mi a modellek. Mutassuk meg nekik mit kellene érezniük.
Ha nem vagy fáradt, játszd el, hogy leragad a szemed. Ha a gyermeket magad mellett altatod, színleld az alvást, ha ringatod, legyen annyira lassú a ringatás, mintha majdnem te is elaludnál 🙂
Jelenleg
Most 10 hónapos, nappal és este is önállóan alszik el (cumi, ujjacska és egyebek nélkül). Egy kisebb fajta alvóka van a lepedőre terítve és egy plüss van mellette az ágyában.
Heti egy-kétszer, amikor fáradtabb, igényli, hogy kicsit tovább tartsuk kézben és szinte alvó, de még valamennyire azért éber állapotban tegyük le. Ilyenkor még helyezkedik kicsit és el is alszik.
Nagyszülőknél, más környezetben is egyedül alszik el.
Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy részben köszönhető annak, hogy korán és a baba tempóját figyelembe véve kezdtük önálló alvásra tanítani. Minden nap megadtuk a lehetőséget arra, hogy önnyugtató technikákat fejlesszen ki és ezáltal egyedül aludjon el.
FIGYELEM: Vannak esetek, amikor a szülő mindent megtesz és a baba mégsem képes átaludni az éjszakát vagy nehézségeik vannak az altatással. A baba alvása rengeteg tényezőtől függ, a baba temperamentumától, veleszületett adottságaitól kezdve a szülő aktuális lelkiállapotán, támogatottságán át az adott környezeti körülményekig.
Amennyiben a családnak nehézségeik vannak és a baba altatása megnehezíti a mindennapokat és kihatással van a szülő(k) mentális vagy fizikai állapotára, a család és párkapcsolat működésére, akkor mindenképpen érdemes a család és/vagy szakember, alvástanácsadó segítségét kérni, hogy a tünetek minél előbb kezelésre kerüljenek és a probléma ne erősödjön, ne terjedjen ki más területekre.
Személyre szabott altatási tanácsadás keretein belül segíteni tudlak a gyermeked altatási nehézségeinek áthidalásában, hogy öröm legyen az esti altatás és utána még egy kis időd is maradjon magaddal foglalkozni! 🙂
Veress Réka
2021-05-09 at 08:37Szuper cikk, köszi! Hamarosan gyakorolni fogom a 2. lànykámmal.
Csenge Török
2021-06-09 at 05:27Köszönöm! Remélem nálatok is beválik majd 🙂
Csizmadia Zsuzsanna
2021-05-09 at 11:22Szia Csenge! Nagyon tetszik az iras mert benne van a fokozatossag. Leirnad esetleg egy bejegyzesben, hogy a nagyobbikkal hogyan mukodott? 7 lassan 8 honapos urfival egyre nehezebb ejjel, hiaba van napirend, 2 levegozes, szabad-jatek mozgas. Szeretnem hinni, hogy meg nem keso 🙂 es onallo alvasra szoktatni nagyobbkent csak nem tudom hol kezdjem 🙂
Koszi!!
Csenge Török
2021-06-09 at 05:26Szia. Köszönöm szépen. Még egyáltalán nincs késő elkezdeni, a nagyobbikkal a következő könyv alapján csináltuk kb 7-8 hónapos korában, de eltartott egy ideig szintén a fokozatosság miatt. „Eileen Henry: The Compassionate Sleep Solution: Calming the Cry”. Ennek is az az alapja, hogy figyelni kell a jeleket és a sírás típusát, mert valamilyen szintű sírás, nyöszörgés, néha tiltakozás biztosan lesz, hiszen megszokták, hogy a segítségnkkel alszanak el, de nem mindegy milyen a sírás. Egyébként nagyon hasonlóan csináltuk a nagyobbal is, de sokkal lassabban lett eredménye 🙂 Kitartást nektek
Judit
2021-09-26 at 15:15Eloszor esti altatasnal hasznaltad es ha mar ott ment, akkor utana a nappali szundiknal? Es ejjel ha megebredt? Vagy rogton minden altatasnal (nappali szundi+estialtatas+ejjeli ebredes) igy probaltad?
Csenge Török
2021-10-15 at 21:05Kedves Judit! Köszönöm az érdeklődést! Először csak az esti altatásoknál, amikor úgy tűnt megszokta, nappali alvásoknál is kezdtem. Az éjszakai visszaaltatás nekem könnyebb volt a felvesz-szoptat-visszatesz „módszerrel”, általában fel sem kelt igazán, csak evett és aludt is és (nem úgy, mint az első babánknál) valahogy magától, gyorsan kikoptak az éjszakai ébredések, általában csak egyszer-kétszer kelt este és emiatt nem nagyon kellett ezzel foglalkozni. Ha nem így lett volna, akkor az éjjeli ébredésnél csak akkor próbálkoztam volna, ha legalább 8-9 hónapos (attól is függően mennyit eszik napközben) és a többi alvásnál már viszonlag stabil az önálló alvása. Remélem tudtam valamennyit segíteni. Az igazság persze, hogy nagyon babafüggő, hogy kinél, milyen tempó válik be, a legbiztosabb, ha mindig kis lépésekben haladunk és hagyunk időt, hogy hozzászokjanak a változásokhoz 🙂
Rita
2023-11-19 at 20:30Nagyon érdekes cikk volt, jó volt olvasni. Én is második babával szeretném ezt alkalmazni. Egy kérdésem volna, ha éjjel megébred enni szopizás utàn ugyanúgy próbàljam visszafektetni? Mert eddig nem igazán sikerült ilyenkor visszaaludnia vagy nekem visszatenni a kiságyba mert elaludtunk egymás mellett szoptatás közben
Csenge Török
2024-01-09 at 14:41Kedves Rita,
Érdemes próbálkozni, igen. A tanulás néha hosszabb folyamat, de a lényeg, hogy minimális fény az éjjeli szoptatáshoz és akár félálomban is, de megpróbálni visszatenni és igyekezni minimális segítséggel visszaaltatni. Ha nem megy egy ideig nem probléma, lesznek előre és néha hátra lépések is, de gyakorlás teszi a mestert 🙂 Szorítok!
Anita Bencze-Gulyas
2022-03-06 at 16:00Szia! Most találtam rá erre a cikkre. Engem az érdekelne hogy 2. Babánál hogy működik ez? A “nagyobbik” is csak 2 éves és ha bemennék altatni a kicsit akkor jön utánam hangoskodik stb… így nem hiszem hogy el tudna lazulni. Ráadásul igy nincs is időm “hosszan” próbálkozni. Pedig pont a naggyal való foglalkozás miatt lenne jo ha a kicsi egyedül aludna. Jelenleg nekem is hordozókendőben alszik, mert így van 2 kezem, de gyanítom ez hosszútávon a babának sem jó főleg ha zajong mellette a nagy.
Csenge Török
2022-03-07 at 20:00Szia!
A cikkben szereplő baba is második baba, majdnem pontosan két év korkülönbség van a testvérek között. Az elején úgy oldottuk meg, hogy a nagyobbnak izgalmas játékokat vettem elő csakis az altatás idejére, amivel amúgy keveset játszottunk (pl. a gyurma is csakis alvásidőben került elő, érdekes könyvek, kirakók, csendesebb játékok). Ehhez hasznos volt, hogy hozzá volt szokva az önálló játékhoz, előtte tudott belőlem töltekezni, elmondtam hol leszek, mit csinálok és megbeszéltünk mindent.
Lassan érdemes felépíteni, kialakítani a körülményeket és szokásokat és természetesen a kendős altatás az elején nagyon hasznos, szinte bármikor lehet váltani, amikor már nem lesz kényelmes 🙂
Cintia
2022-05-18 at 12:13Szia!
Nagyon tetszik a cikk, régóta olvasgatok a témával kapcsolatban, amit írtál az egy hatalmas megerősítés számomra. Nehéz volt a döntés, mert nagyon megoszlanak a vélemények, de úgy gondolom ez a módszer teljesen korrekt az egész család számára! Gyakorlom már a kislányommal és siker van!
Köszönöm, hogy megírtad nekünk!
Csenge Török
2022-05-18 at 19:49Szia! Nagyon örülök, hogy sikereitek vannak! Jelenleg 22 hónap távlatából továbbra is csak pozitívat tudok mondani a nappali és esti altatásokkal kapcsolatban, nálunk tényleg babaközpontú altatási módszernek bizonyult és imád aludni, sőt érzékeli a fáradtság jeleit is, néha kéri, hogy vigyem aludni, ha fárasztóbb napunk volt.
Bízom benne, hogy nálatok is hasonló sikerek lesznek és kitartást a nehezebb időszkokhoz, mert természetesen olyan is van a fejlődési ugrások előtt/alatt! 🙂
Niki
2022-11-18 at 15:04Az én babám már 14 hónapos és még mindig megébred éjjel akár 7-szer is, ha nem testkontaktban alszik, hanem az öbölszerűen elhelyezett kiságyban. Ha közöttünk van, akkor csak 3-szor. A cicin kívül semmilyen más módszert nem fogad el. Egyértelműen fejezi ki az igényeit születése óta, nem köt kompromisszumot. Ébredésekkor pár másodperc szopi után újra mély álomba kerül, de én teljesen zombi vagyok a gyakori felébresztésektől. Mivel próbálkozzam?
Lola Lakatos
2022-05-26 at 22:34Kedves Csenge! Miközbrn egyedül alszik el te az àgya mellett vagy vagy miutàn az àgyàba teszed kimèsz a szobàbòl?
Esetleg arròl kèrdezhetlek, hogy a kèt gyermek esti rutinjàt hogy tudtad összefèsülni? A mi Samunk 3èves, a kisöccse pedig 2hònapos ès mèg bőven van csiszolnivalònk az ùj rutinokon kèt gyerekre igazìtva.
Köszönöm ha vàlaszolsz! 🙂
Dóra
2022-07-10 at 08:53Kedves Csenge!
Ha jól értettem, akkor is érdemes az esti alvásnál kezdeni, ha az már szépen beállt? 3 hónapos kislányunk az esti cicin alszik el, 4-kor kel es akkor is. Viszont nappal hordozóban alszik, ami kezd kényelmetlen lenni. Sőt már ott is egyre nehezebben.
Csenge Török
2022-07-11 at 13:55Kedves Dóra, Nincs kötelező érvényű szabály. Ami az adott családnak megfelel és jól működik, azon általában nem érdemes változtatni. Amennyiben csak a délutánival van nehézség, akkor ott is el lehet kezdeni és természetesen ugyanúgy működhet 🙂 Az estinél általában annyi apró segítség van, hogy a szervezet a sötétség miatt elkezd ráhangolódni az alvásra, emiatt sok babánál könnyebben megy az esti altatást igazítani először, de a sötétítést délután is meg lehet oldani, érdemes figyelni a lecsendesedésre, szundi rutinra és érdemes észben tartani, hogy minden változáshoz idő kell. Szorítok! 🙂
Csejtei-Varga Júlia
2022-08-27 at 19:58Kedves Csenge!
Köszönöm az írásodat!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy-egy próbálkozásnál mennyi ideig próbálkoztál? (Kb. hányszor kísérelted meg lerakni?)
Illetve mit gondolsz, hamarabb is lehet már ezzel próbálkozni?
Köszönöm szépen!
Minden jót!
Juli 🙂
Csenge Török
2022-09-19 at 09:02Kedves Juli,
Már első naptól is lehet próbálkozni, persze azzal a rugalmassággal, hogy még nagyon picik és biztosan hullámzó lesz a „siker”. Lehet, hogy lesznek napok, amikor működni fog, máskor nagyobb segítséget kérnek, de ez így van rendben. Őszintén nem emlékszem hányszor próbálkoztam, de nagyon valószínű, hogy mindig más lehetett ez a szám, a jelzéseit, hangját figyeltem, amikor úgy láttam túl fáradt, türelmetlen ahhoz, hogy egyedül próbálkozzon, akkor jobban bevonódtam, amikor azt éreztem valami zavarhatja a hasát, akkor szintén inkább felvettem és segítettem neki. Ezt tudom javasolni mindenkinek, hogy érdemes várni, megfigyelni és próbálkozni, sajnos nem megy receptre 🙂
Szép napot!
Csenge
Eszter
2023-07-23 at 17:47Szia!
Szuper az írásod, szeretném majd megpróbálni a 10 hetes kislányommal.
Az érdekelne még engem, hogy a te gyermekeid milyen önnyugtató módszereket fejlesztettek ki? Ezek látható dolgok voltak? Az én babám például elalvás előtt picit cuppogtatja a kezét a szájában, nem a hüvelykujját szopizza (szerencsére, mert azt nem szeretném, bár félő hogy előbb-utóbb megtalálja).
És ha esetleg ez az ujjszopizás felmerült bármikor nálatok, akkor hogyan szoktattad őt/őket le róla?
Köszönöm szépen! Minden jót! 🙂
Eszter
Csenge Török
2024-01-09 at 14:46Kedves Eszter,
Az ujjszopás kapcsán gyakran az a tapasztalat, hogy a korral és az egyéb önnyugtatási módszerek kifejlesztésével általánosságban maguktól is elhagyják ezeket a tevékenységeket. Arra érdemes törekedni, hogy ne csak egy támasza legyen, hanem több önnyugtatási és külső nyugatási módszerrel is legyen tapasztalata: pl. összebújás, simogatás, ringatás, csend/halk zene, stb. Bármi szóba jöhet valójában 🙂
Simon Lilla
2023-01-18 at 09:31Szia! Olvastam a cikked, és olyan kérdésem lenne hogy 2 hónapos a kislányom de néha van hogy az etetés végén elalszik cici.
Mit tegyek hogy ne cicin aludjon el?
Lilla
2023-02-02 at 19:55Kedves Juli!
Egy kis tanácsot kérhetnék, 100-%-os anya tejes a babám, 2 hónapos és napközben nagyon nehezen alszik el viszont este cicizés végén bealszik és büfiztetés közben se kell fel legtöbbször.
Hogyan próbáljam meg a nappali altatást olyankor cici nélkül szokott, általában ringatva mert már annyira fáradt hogy sír,
meg az estit hogy ne cicin aludjon el?
Lilla
2023-02-02 at 20:08Szia!
2 hónapos a kislányom napközben nehezen alszik el, ringatva is nagy sírások után.
Este cicin alszik el.
Hogyan tudnám a nappali altatást jobbá tenni?
Meg hogy ne cicin legyen este se?
Bübfiztetés közben se kell fel nagyon ritka ha igen.
Meg napközben is van hogy bealszik etetéskor de ha leteszem fel is kell.
Köszönöm Lilla!
Kitti
2023-02-12 at 07:57Szia! 🙂
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat. Sokat jelent.
Mi is az önálló elalvás/visszaalvás tanításának küszöbén állunk. De még nagyon bizonytalanok vagyunk önmagunkban, meg valahol a babánkban is, hogy neki ez menni fog. Ő most a 7. hónaphoz közelít.
Azt szabad megkérdezni, lehet tudni, hogy nagyobb gyerkőcnél miért pont 8-9 hónapos korban hasznos elkezdeni ezt a tanítást? Miért nem lehet 7 vagy 10, 11… stb?
Köszönöm válaszodat.
Heni
2023-02-21 at 13:49Szia erdeklodnek hogy mi most leszunk 10hetesek
Es csak cumival alszik el de aztis folyamatosan loki ki kesz csatarozas mire elalszik avval is cicin mar nem szeretnem altatni mert nagyon hasfajas es a nagy tejleado reflex miatt nemis lehetseges es kozbe csak tekereg meg megy a siras.
Ilyen esetben is lehet neki kezdeni ?szeretnem ha cumi nelkul tudna elaludni
A sajat kisagyaban de hiaba rakom le elkezd uvolteni vagy csak kipattan a szeme 😅
Koszonom szepen
Lilla
2023-10-27 at 20:24Kedved Csenge!
Én egy 7 hónapossal munkálkodom. Az elejétől a kiságyban alszik, viszont szinte mindig cicin aludt el. Másfél hónapja dolgozom azon, hogy legalább este ne a cicin hanem tápszeren aludjon és ne kéreckedjen vissza. Ez megy. Viszont sokszor sír. ha lerakom, kéreckedik fel a karomba. jogy ringassam, odabúnhasson. Megnyugtatom, vissza, sírás és ez megy addig amíg el nem alszik. Az ujját nem szopja, a cumit kiköpi. Írtad, hogy hagytátok, hogy megpróbáljon önáĺlóan fejleszteni önnyugtató texhnikákat. Itt mikre gondolsz? Én nem tudom hogy tudnám neki megtanítani, hogy megnyugtassa magát. Pedig van esti rituálé és napközbeni is. Most azt próbálom, hogy adtam neki egy kis kendőt, hátha azzal valahogy összeköti, alvós játékot nem merek, nehogy játszani kezdjen az alvás helyett. De nem értem hogyan fogja ezeket kiakítani. Van jótanácsod? Ma úgy döntöttem elválasztom a ciciről, simán ment, helyette kapta a tápszert, nem azzal volt a gondja, hanem a kézbenléttel.