Gondozás

Falatkás hozzátáplálás, másnéven BLW

Olvasási idő: 8 perc

A babák nem véletlenül veszik a szájukba a tárgyakat. Nemcsak az anyagok minőségével, textúrájával ismerkednek így, egyben arra készítik fel magukat, hogy egy napon ételt vegyenek a szájukhoz, aminek az ízét is megismerhetik. Ha a babák 6 hónapos kor környékén egyedül képesek kisebb játékokat megfogni és a szájukhoz venni, akkor miért ne hagyjuk nekik, hogy ez a természetesen kifejlődött tudás segítségükre legyen az étkezések során is? A babák olyan képességek birtokában jönnek a világra, melyeket tökéletesítve képesek túlélni és fejlődni, az evés sem kivétel ez alól.

“Nincs ésszerű, sem pedig kutatások által támogatott érv arra, hogy miért kell egy egészséges 6 hónapos babát bébiétellel, kanállal etetni. Az ilyen korú babák élvezik, ha függetlenek lehetnek és, ha használhatják a fejlődő ügyességüket. A 6 hónapos, aki elutasítja a kanalat, a normális fejlődés jeleit mutatja és az ösztöneit követi, nem pedig nehezen kezelhető gyerek.” Gill Rapley, PhD11

Mi az a BLW?

A BLW (Baby Led Weaning) az igény szerinti hozzátáplálás egy fajtája, mely szerint nem pürét ajánlanak fel a babák számára, hanem normál formában, pl. rudacskák vagy falatkák alakjában, puhára párolva vagy sülve kínálnak ételeket, amit a baba egyedül fogyaszthat. Először megtanulja megrágni, az ínyével szétnyomkodni az ételt, ha ezt magabiztosan tudja csinálni és a textúrákkal is megismerkedett, elkezd nyelni is. A gyermeket bevonják a családi étkezésekbe, egy asztalnál ülve, egészséges (nem feldolgozott, készételeket) fogyasztva “tanítják” az evés körülményeinek és módjának mikéntjére.

A módszer hallatán először szkeptikus voltam, mivel kevés tanulmány áll rendelkezésre, azonban az eddigi adatokból az látszik, hogy egyre népszerűbb és a BLW-t alkalmazó szülők más szülőknek is nagy valószínűséggel ajánlanák ezt a fajta hozzátáplálást1. Minél többet olvastam róla, annál szimpatikusabb lett. Részletesebb adatokat az előnyeiről és hátrányairól lentebb fogok közölni.

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége2 és a WHO ajánlása3 szerint 6 hónapos korig ajánlott a gyermek kizárólagos szoptatása (anyatej hiányában tápszerrel való etetés).

Ekkora kezdenek kiürülni a vasraktárak, amit megfelelő ételek fogyasztása tud pótolni. Azonban ideális esetben az anyatej marad az elsődleges kalóriaforrás 1 éves korig, utána viszont az anyatej fehérjetartalma nem elegendő3. A BLW (igény szerinti falatkás hozzátáplálás) módszer nem a kronológiai, inkább a fejlődésbeli érettség szerint számolja a hozzátáplálás kezdetét, de a fenti irányelvekkel összhangban, ez az idő nagyjából a 6 hónapos kor környékére esik.

A hozzátáplálás elkezdéséhez a következő feltételeknek kell teljesülni:

  • tud ülni (segítséggel etetőszékben, ölben vagy egyedül)
  • nem inog a feje, sokáig képes megtartani azt
  • képes megfogni kisebb tárgyakat
  • ezeket a szájához emeli, szájába rakja
  • érdeklődik az ételek iránt

A fenti feltételek nincsenek kőbe vésve, nem feltétlenül kell mindegyiknek teljesülnie a hozzátáplálás elkezdéséhez, az adott gyermeket ismerve érdemes mérlegelni. A stabil ülés és fejtartás viszont nagyon fontos a fulladás elkerülése érdekében.

Egy 6 hónap körüli babánál teljesülnek a feltételek, motorikája és kognitív képességei lehetővé teszik, hogy egyedül tudjon enni. A módszer lényege tehát, hogy a baba vezető szerepet kap a saját hozzátáplálását illetően. Ő dönti el, hogy miből, milyen gyorsan és mennyit szeretne enni, ilyen módon megtanulja, hogyan hallgasson a hasára és hogyan szabályozza az éhség és szomjúság érzetét.

A BLW elsődleges célja, hogy a baba kiskorától kezdve megtanulja, hogyan szabályozza az éhséggel és telítettséggel kapcsolatos érzeteit és megtanulja, hogy ez nem külső tényezőktől függ, ő maga az elsődleges megtapasztalója és ő tehet ellene.

A már említett Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége szerint és számos tudományos tanulmány4,5,6 is kijelentette, hogy a babák képesek önszabályozásra és ennek a korai támogatása egész életre kiható étkezési szokásokat teremt. A BLW lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek mozgásfejlődése és kognitív képességei természetes körülmények között tovább fejlődhessenek és megengedi, hogy autonómiájukat gyakorolják. Mindez elengedhetetlen kelléke az önállóságnak.

A mai világban, amikor rengeteg feldolgozott és mesterséges színezékkel, ízfokozókkal tele étel áll rendelkezésre, különösen fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak hallgatni a hasukra és egészséges, friss ételeken nőjenek föl.

Előnyök

Szakértők szerint a BLW elejét veszi a válogatósságnak, emellett étkezési zavarok és gyermekkori elhízás7 megelőzését támogatja, a babák kézügyességének fejlődését is elősegíti, valamint a memória fejlődését és annak cizelláltságát is megtámogatja4,5,6, mivel a babák megtanulják megkülönböztetni az ételeket, emlékeznek, hogy a kinézethez milyen íz társul.

Ez mind jól hangzik, de bennem felmerül a kérdés, hogy vajon így be tudják-e vinni a szervezetük számára fontos tápanyagokat és vitaminokat? A válasz igen, amennyiben egy kiegyensúlyozott étrendről van szó. Gill Rapley BLW szakértő szerint azonban más hozzátáplálási módszert érdemes fontolóra venni a koraszülött babáknál vagy azoknál, akik mozgásszervi vagy egyéb fejlődésbeli hátráltató tényező miatt nem tudják megkezdeni a saját maguk irányította táplálkozást6. Egy 2015-ös kutatás szerint7 a BLW és nem BLW babák között nem volt különbség makrotápanyag bevitel szempontjából (makrotápanyag, amire a szervezetnek nagy mennyiségben szüksége van: szénhidrátok, fehérjék és zsírok).

A módszer további előnye, hogy nem kell külön főzni a babára és nem kell pürésíteni. Egy gonddal kevesebb a konyhában. Amint a baba belejön, hogyan fogja meg hatékonyan a falatkákat és elkezdi lenyelni a falatokat, onnantól ténylegesen bármit felkínálhatunk neki, amit mi is eszünk (néhány fulladást okozó ételen kívül, mint a borsó, mogyoró). Nagyon hamar képesek eljutni odáig, hogy az egészen kis falatkákat is bevegyék a szájukba és mindent megrágjanak nyelés előtt.

A BLW gyakorló szülők szerint segíti az egészséges étkezésre való nevelést, olcsóbb módja a hozzátáplálásnak és úgy látják, hogy a babák jobban élvezik az étkezéseket1. Engem meglepett, mennyire önálló tud lenni egy hét hónapos baba és milyen ügyesen eldönti miből szeretne enni, megfogja, megrágja és lenyeli az ételt. A nagyobb falatokat, melyeket nem tud biztonságosan megrágni, kiköpi. Elképesztő, hogy az önállóságuk gyakorlásához milyen nagy arányban szükséges teret és bizalmat biztosítani, a többit ők hozzáteszik.

Hátrányok

Az imént említett kutatásban nemcsak a szülők, de gyermekorvosok nézeteit is vizsgálta. Ők inkább a negatívumokat emelték ki, leginkább a fulladásveszély, lehetséges vérszegénység és vashiány miatt nem ajánlanák ezt a módszert. Azonban a gyermekorvosok beszámolói szerint nem volt tapasztalatuk a BLW módszerrel és nézeteik jelentősen eltértek azon szülők nézeteitől, akik ezt a módszert választották1.

Egy 2013-as tanulmány szerint a BLW szülők átlagban 1-2 fulladás közeli állapotról számoltak be, melyet nyers alma vagy kis, érme alakú étel okozott, azt is elmondták, hogy ezeket a helyzeteket a babák egyedül megoldották, felöklendezték az ételt8.

Az öklendezés ugyanis egy természetes reflex, mely a babák esetében még a nyelv közepe és elülső része körül váltódik ki, arra szolgál, hogy a hátrébb csúszott vagy túl nagy falatot vissza segítse további rágáshoz10. Valójában egy védelmi mechanizmus, ami megvéd a fulladástól. Emellet természetesen nagyon fontos felügyelni a babát, étkezések során soha ne hagyjuk magára.

A szülők elmondása szerint az elején aggódtak a lehetséges fuldoklás miatt, de ez idővel elmúlt, amikor megtanultak különbséget tenni a fuldoklás és öklendezés között8.

Friss adatok szerint a nincs több fuldoklásos epizód a BLW babák körében. A fuldoklás gyakoribb volt azoknál a babáknál, akik kevesebbszer kaptak falatkás ételt9.

Hátrányként említik még a lehetséges vashiányt és vérszegénységet, ezek kapcsán viszont nem áll rendelkezésre adat. A BLW szakértők szerint a kiegyensúlyozott étrend megelőzi ezek kialakulásának kockázatát6, azonban ezt tudományos adatok nem tudják megerősíteni, sem pedig cáfolni.

A BLW további hátránya lehet, hogy étkezések után nagy a kupi, de BLW vagy nem BLW gyerek, az étel előbb vagy utóbb repülni fog. A kis fizikusok evés közben is tesztelnek, tanulnak, hozzátáplálási módszertől függetlenül.

Tápanyagok, amelyekre minden babának szüksége van

A vas fontosságát már említettem, de a legfontosabbak közé tartozik még az Omega-3, D vitamin, cink és a probiotikumok is. Az alábbi tápanyagokról szóló információkat, ajánlott beviteli mennyiséget a Born to Eat: Whole, Healthy Foods from Baby’s first bite5 könyv alapján és a NIH (National Institute of Health) ajánlásai alapján gyűjtöttem.

Omega-3 zsírsavak

Azok az anyák, akik a várandósság során szedtek magzatvédő vitaminokat, nagy valószínűséggel emlékeznek, hogy tartalmazott DHA-t. Ez a docosahexaenoic acid (dokozahexaénsav) rövidítése, ami egy esszenciális, telítetlen zsírsav. A szervezetünk nem tudja egyedül előállítani, ezért tápanyagok formájában kell bevinnünk. Az Omega-3 zsírsavak mind fontosak (ALA, EPA, DHA), megtalálhatók a sejtfalak szerkezetében, a retinában és nem utolsó sorban az agyban12. A DHA nagyon fontos az idegrendszer fejlődése szempontjából5, azonban az ajánlott napi beviteli érték nincs meghatározva, kivéve az ALA-ra (alfa-linolénsav) nézve. A táblázatban életkor szerint megtalálhatók az ajánlott mennyiségek.

Kor Ajánlott beviteli
mennyiség (ALA)
0-12 hónap 0,5 g
1-3 év 0,7 g
4-8 év 0,9 g
9-13 év (fiú) 1,2 g
9-13 év (lány) 1,0 g
14-18 év (fiú) 1,6 g
14-18 év (lány) 1,1 g

A babák be tudnak vinni elegendő mennyiséget a szervezetükbe, amennyiben napi szinten felkínálunk nekik egy-egy magas Omega-3 tartamlú ételt.

Például:

  • Halak (lazac, tonhal)
  • Magvak (lenmag, chia mag, dió)
  • Növényi olajok (lenolaj, szója olaj, napraforgó olaj)

 

D vitamin

Magyarországon minden babának felírja a gyerekorvos, mivel az anyatej nem tartalmaz elegendő mennyiséget. A szervezet nem tudja egyedül előállítani, de nagyon fontos a csontosodásra és csontok egészségére nézve. A napfény a legjobb módja annak, hogy elegendő D vitamint szerezzünk. Minél több időt töltsünk a napon, persze a tűző napot és azokat az órákat, amikor az UV sugárzás legerősebb, érdemes kerülni.

Cink és vas

A fejlődésben lévő szervezet és immunrendszerének erősítése érdekében fontos a cink bevitele. Ez az ásványi anyag nagyon sok ételben megtalálható. Ha a baba szokott kapni húsokat (pl. marha, szárnyasok), tejterméket, tojást, magvakat vagy hüvelyeseket és ezek közül egyet-egyet minden nap, akkor nagy valószínűséggel bevisz elegendő cinket5. A magas cink tartalmú ételek általában vasban is gazdagok5.

Magas vastartalmú ételek listája csökkenő sorrendben:

  • Bab
  • Étcsokoládé (45%-65% kakó)
  • Lencse
  • Spenót
  • Tofu
  • Vesebab
  • Csicseriborsó
  • Paradicsom
  • Marhahús
  • Krumpli
  • Kesudió

Probiotikumok

A kiegyensúlyozott bélflóra érdekében szükségünk van “jó bacikra”, ezek segítenek fenntartani az idegrendszer és testünk egészségét. A probiotikumok élő mikroorganizmusok (legtöbbször “jó bacik”), melyek egy sor betegség megelőzése és kezelése szempontjából fontosak14. A babákat leginkább a kólika, ekcéma és megfázás érinti.

Probiotikumokat különböző fermentált ételekkel tudunk bevinni a szervezetünkbe, ilyen például a savanyú káposzta, kombucha, miso. A tejtermékek közül a kefír és a joghurt (növényi joghurtok közül válasszuk az élőflórásat, a cimkén feltüntetik, ha tartalmaz probiotikumot).

Útravaló

A Baby Led Weaning, igény szerinti falatkás hozzátáplálás egyre népszerűbb hozzátáplálási irányzat, amelyben a babák vezető szerepet kapnak. A szülő bízik abban, hogy a gyermeke felismeri az éhség és teltségérzet jeleit és ennek megfelelően fog ételt magához venni. Elfogadja, hogy néha kevésbé éhes a gyerek és szinte alig fogy valami a tányérjáról. A baba az elejétől kezdve önállóságát gyakorolja, tanul, megfigyel és fejlődik, napról, napra ügyesebben veszi magához az ételt.

A szülő csak megfigyel és támogat, de nem passzív. A gyermek igényeire reagál és segíti azt, ha kell. A gyermek fejlődését követi és, ha kell, közbelép. A hozzátáplálás sem fekete-fehér, közben a megérzéseinkre is hagyatkozni kell és, ha valami nem működik, akkor közbe kell avatkozni.

Én az elején úgy éreztem nem haladunk sehova és elgondolkodtam azon, hogy feladom és hagyományos módszerrel folytatjuk a hozzátáplálást, de egyszer csak elkezdett enni, rágni, nyelni, mintha mindig is ezt csinálta volna. Az aznapi ebéd és a vacsora között ég és föld volt a különbség, szinte minden falatot tökéletesen leharapott, megrágott és lenyelt. Ledöbbentem, mennyire fontos a szülői bizalom, nem csak a hozzátáplálás, hanem minden élethelyzetben. A gyerekek valószínűleg sokkal többre és sokkal hamarabb képesek lennének, ha hagynánk őket kibontakozni. Minden szülőt csak biztatni tudok arra, hogy legyen türelmes és néha hagyja, hogy a gyereké legyen a vezető szerep, akár étkezés, játék, olvasás vagy szundi kapcsán.

Ha valakinek kérdése van, szívesen válaszolok. Van olyan olvasó, aki BLW szerinti hozzátáplálást tervez? Mi az, ami legszimpatikusabb a módszerben? Ha kihagytam volna, akkor jelezzétek! Az is érdekelne, ha valaki más módszer mellett döntött, mi volt az oka.

 

Hivatkozások

  1. Cameron, S. L., Heath, A. L. M., & Taylor, R. W. (2012). Healthcare professionals’ and mothers’ knowledge of, attitudes to and experiences with, baby-led weaning: a content analysis study. BMJ open, 2(6), e001542.
  2. https://www.aap.org/en-us/advocacy-and-policy/aap-health-initiatives/HALF-Implementation-Guide/Age-Specific-Content/Pages/Infant-Food-and-Feeding.aspx
  3. Canadian Pediatric Society (2004). Weaning from the breast. Paediatrics & child health, 9(4), 249-63.
  4. Pesch, M. H., Shubeck, S. P., & Burrows, C. H. (2019). Baby-led weaning: Introducing complementary foods in infancy. Pediatrics, 36(1).
  5. Peterson, W. J., & Schilling, L. (2017). Born to Eat: Whole, Healthy Foods from Baby’s First Bite. Simon and Schuster.
  6. Rapley, G., Forste, R., Cameron, S., Brown, A., & Wright, C. (2015). Baby-Led Weaning: A New Frontier?. ICAN: Infant, Child, & Adolescent Nutrition, 7(2), 77-85.
  7. Brown A, Lee M. Early influences on child satiety responsiveness: the role of weaning style. Pediatr Obes. 2015;10:57-66.
  8. Brown, A., & Lee, M. (2013). An exploration of experiences of mothers following a baby‐led weaning style: developmental readiness for complementary foods. Maternal & child nutrition, 9(2), 233-243.
  9. Brown, A. (2018). No difference in self‐reported frequency of choking between infants introduced to solid foods using a baby‐led weaning or traditional spoon‐feeding approach. Journal of Human Nutrition and Dietetics, 31(4), 496-504.
  10. Naylor, A. J., & Morrow, A. L. (2001). Developmental Readiness of Normal Full Term Infants To Progress from Exclusive Breastfeeding to the Introduction of Complementary Foods: Reviews of the Relevant Literature Concerning Infant Immunologic, Gastrointestinal, Oral Motor and Maternal Reproductive and Lactational Development.
  11. Gill Rapley MSc RM, R. H. V. (2011). Baby-led weaning: transitioning to solid foods at the baby’s own pace. Community practitioner, 84(6), 20.
  12. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Omega3FattyAcids-Consumer/
  13. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Iron-HealthProfessional/
  14. https://nccih.nih.gov/health/probiotics/introduction.htm

 

Oszd meg saját véleményed