Fejlődés, Gondozás

Babák alvása: mit mond a tudomány?

Olvasási idő: 6 perc

Minden kisgyermekes szülő vágya egy jó éjszakai alvás. A babák alvásáról és a zökkenőmentes altatásról szóló cikkek azonban nem is lehetnének ellentmondásosabbak. Előkerestem a releváns tudományos kutatásokat a témában és igyekszem megfejteni mitől lesz “jó alvó a baba”, és mi határozza meg a nyugodt éjszakai alvást. Érdekel mit tehet a szülő a babája alvása érdekében és mi az, ami adott.

Nem is lehetnék motiváltabb a téma megfejtését illetően, mivel a fiam hét hónapos és 2-5 alkalommal felébred éjszakánként. Nem éhes, nem szomjas, a hőmérséklet megfelelő, egyedül alszik el az esti fürdetés és rituálénk után, ringatás, cumi, szopizás és egyéb trükkök nélkül. Követtük az altatásra vonatkozó aranyszabályokat, de láthatóan eddig kevés eredménye van. Ez nem egy olyan cikk lesz, amiben felsorolok három titkot, melyek bevezetése megoldja az összes problémát, lássuk inkább mit mond a tudomány.

Az alvásról dióhéjban

Az újszülöttek alvása ún. ultradián ritmust követ, ami azt jelenti, hogy egy 24 órás perióduson belül több ismétlődő ciklus megy végbe. Általában 3-4 órás ciklusok ismétlődnek, nappalra és éjszakára egyenlően elosztva1. Ez okozza, hogy az első 1-2 hónapban a babák napszaktól függetlenül 3-4 óránként esznek, alszanak és csak nagyon kevés időt töltenek ébren.

2 és 4 hónapos kor között kialakul a cirkadián ritmus, ami nagyjából 24 órás ciklus, melyben a babák többet alszanak éjszaka, mint nappal. A természetes fény segít kialakítani ezt a ritmust, ezért fontos, hogy éjszaka, még az etetések és pelenkacserék során is próbáljunk minél kevesebb lámpafényt használni.

Az ébrenléti és alvási ciklusokat két tényező befolyásolja, az alvási homeosztázis: az álmosság ébrenlét alatt nő, alvás során csökken; és a cirkadián ritmus. Kutatások szerint az utóbbira hatással lehet a szülők viselkedése2. Ez vajon azt jelenti, hogy a környezet és az alvással kapcsolatos mintáink tanultak?

Az alvás tanítható?

A gondviselők alvással kapcsolatos elméletei, hozzáállása és viselkedése hatással van a babák alvási szokásaira, ez nem is kérdés. Nem meglepő, hogy az alvás körülményeit és módját, hogy hogyan kell elaludni, mind szüleiktől tanulják a gyerekek. Az állandóan ringatott babák például azt tanulják meg az első pár hónap során, hogy ez az érdekes mozgás vezet az alváshoz. Ha hirtelen abbahagynánk és máshogyan próbálnánk altatni, nem lenne meglepő, ha a babák tiltakoznának.

Az egyik kutatásban anyákat kérdeztek a babák alvásáról, először a várandósság alatt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szülő babák alvásáról kialakított képe hatással van-e az altatásra. A kérdések arra vonatkoztak, hogy hogyan képzelnek el egy átlagos babát, hogy hogyan és mennyit alszanak, hogy milyen gyakran ébrednek meg. A babák 1, 6 és 12 hónapos korában újra feltették ezeket a kérdéseket. A kutatók azt találták, hogy azok az anyák, akik úgy tekintettek a babákra, mint hozzáértő egyénekre, akik képesek az elalvásra illetve a visszaalvásra, azoknak a gyerekei kevesebb aktív altatást igényeltek és kevesebbszer ébredtek fel az éjszaka közepén3.

Többször felébredtek éjszakánként azok a babák, akiknek elalváskor szükségük volt a szüleikre. A szülők nem csak passzívan voltak jelen elalváskor, az altatás során aktív szerepet vállaltak, például ringatták a babákat, énekeltek nekik, simogatták vagy szoptatták/cumisüvegből etették őket.

A gondviselői elméletek és attitűdök komoly hatással lehetnek a babák viselkedésére és determinálják az alváshoz való viszonyukat.

Egy másik kutatás az egyedül elalvó és szülők által aktívan altatott babák közötti különbségeket boncolgatta tovább. Az eredményeik szerint azok a babák, akiket a szülők még ébren, de álmosan raktak le az ágyba, egészséges alvási asszociációkat alakítottak ki. Szemben azokkal, akiket elalvás után csempésztek a kiságyba. Az utóbbi esetben kialakulhat a babákban egy szükséglet, úgy érzik a szüleiknek jelen kell lenniük az elalváshoz és az alvás nem történhet meg anélkül. A szerzők szerint ez egy alvászavar, a protodyssomnia nevet viseli, mely a későbbi alvás problémák prekurzora, előrejelzője is lehet4. Persze minden feltételes módban, ez nem jelenti azt, hogy minden gyereknél jelentkezni fog ez a probléma, akit a szülei álomba ringattak éjszakánként. Azonban több átfogó tanulmány* kimutatta, hogy a disszomniák (elalvással és alvó állapotban maradással kapcsolatos alvászavarok) megelőzése és kezelése érdekében fontos az esti rutin, ami jelzi az alvás közeledtét, a hálószobai környezet megfelelő kialakítása (sötétség, csend, megfelelő hőmérséklet) és a túlságosan aktivizáló játék kerülése lefekvés előtt5.

Úgy tűnik, hogy a nevelés sokat dob a latba és nagyban meghatározza a babák alvását. A saját példánkat látva azonban úgy érzem, más tényezők is komolyan befolyásolhatják az alvást.

Genetika

Ikerkutatások segítségével kimutatták, hogy a 6, 18, 30 és 48 hónapos babák alvását jelentősen befolyásolják genetikai faktorok is. A 6 hónapos babák alvásminőségének nagyjából felét a genetikai variancia határozza meg1. Némely baba tehát alapból jó alvónak számít, másoknak pedig nehezebben megy az alvás. Nem feltétlenül (csak) a szülő hibája, ha az éjszakák nem működnek. A nappali alvás sikerességét tekintve az idézett ikerkutatás a környezeti tényezők, szülői viselkedés és szokások, például napi rutin és esti rutin bevezetését hangsúlyozza. Tehát, ha a szundikkal van baj, akkor nagy eséllyel magunkat okolhatjuk, az éjszakai alvást illetően pedig mondhatjuk, hogy javíthatunk vagy ronthatunk a gének “munkáján”.

Ha a baba rossz alvónak számít és feltételezzük, hogy ezt a génjei határozták meg, még akkor sincs minden veszve. Tanulással, egészséges szokások kialakításával javíthatunk a helyzeten.

Van megoldás a baba rossz alvására?

Ahogyan láthattuk, a babák alvásáért körülbelül fele-fele arányban a genetika és a nevelés, családi rutin felelősek. A géneken nem változtathatunk, a család alváshoz való viszonyát viszont még a baba születése előtt vagy a korai hónapokban érdemes tisztázni.

El kell fogadnunk, hogy még a jól alvó babáknak is lehetnek rossz napjaik és olykor több támogatásra lesz szükségük. A rosszabbul alvó gyerekek esetében pedig fontos, hogy konzisztens esti rutint vezessünk be, aminek a végén a baba egyedül alszik el.

Azok a babák, akik egyedül alszanak el, az éjszakai felébredések során is képesek megnyugtatni magukat és kevesebbszer kiáltanak segítségért. Ezt nagyon sok kutatás kimutatta(pl. 2,6,7), beleértve egy kultúrközi kutatást8, melyben 17 ország vett részt és összesen 29 287 babáról gyűjtöttek adatokat.

A babák képesek megnyugtatni magukat, de szükségük lehet néhány percre, amíg visszaalszanak.

Minél korábban elkezdünk bízni a babánk képességeiben és teret biztosítunk neki, annál hamarabb próbálgathatja az eszközeit saját megnyugtatásához. Egy 2015-ös kutatás kimutatta, hogy már a 3 hónapos babák is képesek önnyugtatásra. Átlagban 1 percre volt szükségük a babáknak ahhoz, hogy az éjszakai megébredések után visszaaludjanak9. A kutatás egyik felvétele itt megtekinthető, melyen egy 3 hónapos baba egyedül alszik vissza.

Persze odáig, hogy a baba egyedül aludjon el, nehéz eljutni és még utána sem garantált a jó éjszakai alvás. Ezt a mi példánk is alá tudja támasztani. Már túl vagyunk a jó alvó időszakon (újszülött kor), alvás elromlásán (3-4 hónapos kor), közepes alvás, közepes hiszti időszakon (5-6 hónapos kor), és egy baba jetlagen is, jelenleg pedig minden idők legrosszabb alvási szakasza játszódik (6-7 hónapos kor), annak ellenére, hogy képes egyedül elaludni. Valószínűleg ehhez köze van annak is, hogy egy másik kontinensre költöztünk, ahol akkor van reggel, amikor otthon alvás idő. Mindez egybe esik egy fejlődésbeli ugrással is. Sokszor azért ébred fel az éjszaka közepén, mert álmában hasra fordul és négykézláb találja magát. Ilyenkor látszólag neki sincs kedve mászni tanulni, frusztrált és néha nehezen alszik vissza. De így, hogy egy hónapja nem aludtam többet egyhuzamban 2 óránál, nehéz sorra venni az összes lehetséges problémát. Valószínűleg az éjszaka közepén, kétségbeesetten és fáradtan sokszor mi is rossz döntést hoztunk és, habár próbálunk következetesek lenni, nem mindig sikerül. Amikor úgy érezzük, hogy semmi nem működik és már egy órája ébren van hajnalban, szó szerint, mindent kipróbálunk, csak aludjon vissza. Végül gondolom nem azért alszik el, mert bevált az adott módszer, hanem már annyira fáradt, hogy valószínűleg bármitől elaludna. Folyamatosan gondolkodunk, próbáljuk megoldani a problémát és igyekszünk segíteni Samunak, hogy végre kipihenje magát. Remélem hamarosan túl leszünk ezen az időszakon is és egy fényesebb szakasz elé nézünk.

Nálatok hogyan néz ki az altatás? Mennyi idős kortól aludta át a baba az éjszakát? Szívesen fogadok tanácsokat azoktól, akik hasonlóan hozzánk, megjárták a legmélyebb bugyrokat és túlélték! Várom a kommenteket!

 

*átfogó tanulmány: több kutatás eredményeit feldolgozó és összehasonlító tanulmány, metaanalízis

 

Hivatkozások

  1. Touchette, E., Dionne, G., Forget-Dubois, N., Petit, D., Pérusse, D., Falissard, B., … & Montplaisir, J. Y. (2013). Genetic and environmental influences on daytime and nighttime sleep duration in early childhood. Pediatrics, 131(6), e1874-e1880.
  2. Touchette, É., Petit, D., Paquet, J., Boivin, M., Japel, C., Tremblay, R. E., & Montplaisir, J. Y. (2005). Factors associated with fragmented sleep at night across early childhood. Archives of pediatrics & adolescent medicine, 159(3), 242-249.
  3. Tikotzky, L., & Sadeh, A. (2009). Maternal sleep‐related cognitions and infant sleep: A longitudinal study from pregnancy through the 1st Year. Child development, 80(3), 860-874.
  4. Gaylor, E. E., Goodlin-Jones, B. L., & Anders, T. F. (2001). Classification of young children’s sleep problems: a pilot study. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 40(1), 61-67.
  5. Bruni, O., & Novelli, L. (2010). Sleep disorders in children. BMJ clinical evidence, 2010, 2304.
  6. Anders, T. F., Halpern, L. F. & Hua, J. (1992). Sleeping through the night: a developmental perspective. Pediatrics 90, 554–60.
  7. Burnham, M. M., Goodlin-Jones, B. L., Gaylor, E. E. & Anders, T. F. (2002). Nighttime sleep-wake patterns and self-soothing from birth to one year of age: a longitudinal intervention study. J. Child Psychol. Psychiatry 43, 713–25.
  8. Mindell, J. A., Sadeh, A., Kohyama, J. & How, T. H. (2010). Parental behaviors and sleep outcomes in infants and toddlers: a cross-cultural comparison. Sleep Med. 11, 393–9.
  9. St James-Roberts, I., Roberts, M., Hovish, K. & Owen, C. (2015). Video Evidence That London Infants Can Resettle Themselves Back to Sleep After Waking in the Night, as well as Sleep for Long Periods, by 3 Months of Age. J. Dev. Behav. Pediatr. 36, 324–329.

2 hozzászólás

  1. Nagy Erzsébet (Rőzse)

    2019-07-23 at 02:39

    Az első 2 hónapban egyszer kelt éjszaka egy etetésre, és utána aludt is tovább reggel 8-9-ig. Azóta végigalussza az éjszakákat. Persze, nálunk is vannak nehezebb éjszakák, mint pl az elmúlt 3 napban, de pontosan tudom az okátm, és tudom, hogyan tudom megoldani. A gének is bizonyára felleősek, ha a kutatások is bizonyítják, azonban több tucat gyerek alvási szokásait változtattam meg 5 év gyerekekkel való munka közben. Különböző korú, neműek, és a módszerem mindenkinél bevált eddig (a sajátomnál is). A gyereknek napi rutinja van, ha alváshoz közeledünk, lelassítjuk a dolgokat, tehát nem a nagy bandázsás, pörgés után dugom be a gyereket az ágyba, hanem lelassulunk, eszünk, pelenkázunk, behúzzuk a függönyt, közben halkabban kezdek beszélni. (Persze mindezt akkor kezdem, mikor látom, hogy álmosodik. Elmagyarázom, hogy most alvás következik, berakom az ágyába, eléneklek egy dalt, megsimogatom, majd kimegyek. Ha ordít, hagyom 3-4 percig, majd visszamegyek, de nem veszem ki az ágyból.Elmagyarázom újból, majd megsimogatom, kimegyek. Addig játszom, míg el nem alszik. Ez kb 3-4 nap alatt hatásos. Első nap a nagyon dacos gyerekek esetében 40 perc is lehet, aztán másnap feleződik, és harmadnap is. Negyedik napra elalszanak maguktól. Fontos, hogy ne hagyjuk magára, hogy biztosítsuk ott vagyunk nekik, de most alvásidő van, és kész-passz. Éjszaka megébredhetnek, de nem kell szaladni hozzájuk, mert vissza tudják altatni magukat a legtöbb esetben. Lehet hogy néhány korty víz is segít a visszaalváshoz. 🙂 És ez a napközbeni és az éjszakai alvások esetében is sikeresnek bizonyul. 🙂

    1. Csenge Török

      2019-07-27 at 11:13

      Mi az elején szopi után még ébren, de álmosan raktuk a babaöbölbe, utána énekeltem. Voltak jobb és rosszabb éjszakák, általában 2-3-szor ébredt és szopizás után nagyon hamar visszaaludt (nekem egyszerűbb volt így, mert megoldás volt szomjúságra, éhségre is). 6 hónapos kora után ugyanazt alkalmaztuk, amit te is írtál (Eileen Henry könyvét vettük alapul), de sajnos nem 40 percet kellett küzdeni, hanem sokkal többet és egy hónapig küzdöttünk, amikor feladtuk és bent maradtunk vele elalvásig. Onnantól működött is minden szépen, csak jött egy időszak, ami teljesen megzavarta az alvását. Most egy éves és még mindig vele vagyunk, amíg elalszik, de nagyon ügyesen csinálja. Csak türelem kell végignézni, ahogy helyezkedik 😀
      De a rutin és az elcsendesedés valóban nagyon sokat segít, ezt tapasztaltuk mi is.

Oszd meg saját véleményed