Ha jól működik a napirend, akkor a baba is jobban alszik. De hogyan lehet legegyszerűbben eltolni a napirendet óraátállításkor úgy, hogy a baba alvása ne lássa kárát? Összefoglaltam mit tegyünk, hogy a gyerekek zökkenőmentesen átálljanak az “új óra” szerinti napirendre.

Tavasszal egy órát előrébb megyünk, ami azt jelenti, hogy az addig 6.00-kor kelő babák 7.00-kor fognak kelni. Elméletben… Legalábbis az első napon nagy valószínűséggel így fog történni. 

A korán kelő gyerekek szülei örülhetnek, de felmerül a kérdés, hogyan tudnánk támogatni a gyerekeket, hogy az óraátállítást követő napok is hasonlóan gördülékenyen menjenek és az elalvás – és az ébredés ideje is minél jobban közelítsen az új idő szerinti napirendhez.

A kulcs: természetes melatonin termelés

Az elalvásban és abban, mennyire érezzük fáradtnak magunkat, nagy szerepe van a melatonin nevű hormonnak. Ez a hormon fontos szerepet játszik a cirkadián ritmusunk alakításában, az alvás-ébrenlét (nagyjából) 24 órán belüli szabályozásában.

A félhomály és sötét stimulálja a melatonin hormon termelődéséért felelős agyterületeket, ezt fogjuk előnyünkre fordítani a gyerekek napirendjének eltolásánál.

A 3-4 hónaposnál fiatalabb babáknál még nem alakult ki a cirkadián ritmus, az újszülöttek ún. ultradián ritmust követnek (24 órán belül több ismétlődő ciklus megy végbe), ezért a 4 hónapnál fiatalabb babákra a lent leírtak nem alkalmazhatóak sikerrel.

Jó hír viszont, hogy újszülöttek esetében az óraátállítás általában nem okoz különösebb eltolódást a napirendben, mivel a napjaik eleve több egyforma, nagyjából 3-4 órás ciklusból állnak. 

Újszülöttek esetében tehát nincs különösebb feladatunk az óraátállítást megelőzően, csupán annyi, hogy figyeljünk az addigi jól működő ébrenléti és alvási ritmusra és, ha szükséges, igyekezzünk már az óraátállítás első napján az új idő szerinti altatási ablakokhoz igazodni (erről bővebben a lentebbi 2. pontban olvashatsz). 

4 hónapnál idősebb babák viszont már nagy eséllyel megérzik a változást, ezért náluk fokozatos napirend eltolásra lehet szükség. Az alábbiakban bemutatom, hogyan tudjuk lépésenként segíteni a melatonin termelésüket, hogy az mindig egy picit korább induljon be és korábban érje el maximumát az éjszaka folyamán.

Két lehetőségünk van

1. Tervezzünk előre

Az óraátállítást megelőzően két nappal elkezdhetjük 15 perces lépésekben előrébb hozni az altatások idejét. 

Ez azt jelenti, hogy az esti rutin (fürdés, esti mese, stb) ideje is 15 perccel korábban kell, hogy kezdődjön. Az altatási rituálénk közben lehetőleg még kevesebb fénnyel dolgozzunk, mint máskor. Ha lehetőségünk van rá, az altatás vége (pl. éneklés, ringatás) már nagyon kevés fény mellett vagy akár teljes sötétségben történjen. Mindez hozzájárul a meltatonin termelés beindításához. 

Ha a napjaink része a képernyőzés is, azt ezeken a napokon a reggeli órákra időzítsük. Célravezető teljesen hanyagolni a képernyőket (TV, tablet, telefon) a délutáni és esti órákban, tekintve, hogy a kütyük fénye is hatással van a szervezet melatonin termelésére.

A képen mutatok egy példát, hogyan néz ki mindez, ha a baba vagy tipegő átlagosan 6.30 körül kel és 19.30 körül alszik el. Vedd figyelembe, hogy az ébredés idejét nem igazán tudjuk befolyásolni, amire a szülőnek kihatása lehet, az az, hogy mikor kezdődik az esti rutin és altatás, erre érdemes fókuszálni a napirend eltolásánál is.

2. Korrigáljunk utólag

Nem minden esetben érdemes előre tervezni és “belenyúlni” a gyerekek alvásába és napirendjébe. A korán kelő gyerekek szüleinek például kifejezetten érdemes a megfigyelést és esetleges utólagos korrigálást választania.

Az óraátállítást megelőző napokon ne változtass a napirenden, csak figyeld meg, hogyan befolyásolja az új óra a gyerek alvását.

Az altatás idejét, a félhomály és sötét szabályozásával a legtöbb gyereknél gond nélkül előrébb vagy hátrébb tudjuk tolni 15-30 perccel. Most igyekezzünk az új idő szerinti altatási ablakokhoz közelíteni úgy, hogy az esti rutin (fürdés, vacsora, ének, stb) a szokásosnál kevesebb fény mellett történjen és a rituálénk vége felé bevethetjük a teljes sötétséget is.

Meséljünk vagy énekeljünk egyre halkabban a (majdnem teljesen) sötét szobában, hogy a gyerekek teste beindítsa az alváshoz szükséges hormonok termelését (a szokásos alvásidőnél most korábban).

Hogy néz ki mindez konkrét példában? Az óraátállítás hajnalban történik, tehát, például régi idő szerint 19.30-kor alszik el a gyerek, akkor a szokásos 6.30 körüli ébredés helyett új idő szerint 7.30 körül fog ébredni. A következő alvásnál pedig az “új óra szerinti régi időpontokat” célozzuk (most 19.30, óraátállítás előtt 18.30 lenne), ahogy a képen részletesen látszik.

Útravaló

A stabil napirenddel rendelkező gyerekek sok esetben “meg sem érzik” az óraátállítást, amint a példában is láttuk, az altatási időkkel és a sötétséggel játszva néhány napon belül ki tud alakulni az új óra szerinti napirend. 

TIPP: Óraátállítás körüli időszakban próbáld minimalizálni a képernyőhasználatot (TV, tablet, stb), ugyanis ezek kék fénykibocsátása is befolyásolja a szervezet melatonin termelését, ami kihat a gyerekek alvására.

Amennyiben ez az átmeneti időszak nem tud stabilizálódni és egy hétnél is tovább fennállnak alvás problémák, akkor nagy valószínűséggel más ok is lehet a háttérben (fogzás, szeparációs szorongás, betegség, stb).

Ha olvasnál arról, hogy miért fontos a napirend, kattints ide, ha pedig érdekel, hogyan tervezd meg a konkrét napirendet, akkor ide kattints.