Gondozás, Nevelés

Hogyan tervezzünk napirendet a babának?

Olvasási idő: 6 perc

Aki erre az oldalra téved, bizonyára tisztában van vele, hogy a gyerekek életében fontos a napirend. Korábbi cikkemben arról írtam miért fontos, hogy egy kiszámítható struktúrát adjunk a napnak. Most pedig azt próbálom körüljárni, hogyan érdemes elkezdeni a napirend kialakítását és mely tevékenységek köré érdemes felépíteni a napot. Egy kétéves és egy újszülött anyukájaként jó pár alkalommal kellett változtatnom a napirenden és újakat is kellett alkotnom. A fejlődési ugrások, mozgásfejlődés és az alvásidők alakulása mindig izgalmas és sokszor nehéz változásokat hoz. A napirend azonban nem csak a babának és tipegőknek jelent kapaszkodót, de a gyermeket gondozó felnőttnek is segítség. Megéri energiát fektetni bele.

Az összefoglaló egy általános, kortól független vázlatot kínál, hogy milyen utakon lehet elindulni. Természetesen lehetnek eltérések abban, hogy az adott családnál mi működőképes, valamint a példák továbbgondolást és személyre szabást igényelnek, attól függően, hogy milyen idős a baba (vagy tipegő), van-e már részleges rutinja, ha kicsit idősebb, akkor jár-e közösségbe, a szülők dolgoznak-e, stb. 

Korosztály szerinti minta napirendekért IDE KATTINTS.

*A cikkben leírtakat Nagy Erzsébet, csecsemő- és kisgyeremeknevelő, gyermekek alvásával foglalkozó szakember ellenőrizte. Instagram: @rozsegross

Néha nem működik az időhöz kötött napirend:

Először hangsúlyoznám, hogy a napirend nem mindig, sőt, legtöbbször nem azt jelenti, hogy minden nap órára pontosan ugyanabban az időben csinálunk bizonyos dolgokat. 

Vannak természetesen fix időpontok (sok esetben fixnek számít a 30-60 perc +- is), amelyekhez tudunk igazodni és ezek majdnem mindig ismétlődnek, azonban a legtöbbször nem szükséges görcsösen betartani az óra szerinti napirendet.

Ennek több oka van.

1. Gyors fejlődés = sok változás

A baba 2-3 hónapos kora előtt nem érdemes a napirend kialakítására törekedni, inkább élvezzük ki ezt az időszakot és pihenjünk, amennyit lehet. Ha a pici nem első baba, akkor koncentráljunk a „többgyerekes családdá” válásra, hogy minél harmonikusabb legyen az összeszokás.

2-6 hónapos kor között annyi változáson mennek keresztül a babák, hogy bizonyos esetekben szinte lehetetlen kiszámítható, időpontokhoz kötött napirendet írni. Próbálkozni persze mindig lehet.

Vannak ugyan jól alvó, nagyon kiegyensúlyozott és nyugodt babák, akiknél már korán működik a „nagy könyv szerinti” napirend, a legtöbb baba azonban nem ilyen. 

A kevésbé kiszámítható babáknál érdemes a koruknak megfelelő ébrenléti ablakokat figyelni. Ezek hosszához tudjuk igazítani következő alvás időpontját és ez alapján tudjuk követni a hozzávetőleges napirendet.

Például egy 2-3 hónapos baba 1-1,5 óránál nem bír többet ébren lenni. Ha ettől tovább ébren van, nagyon valószínű, hogy túlfárad, nyűgössé válik és egyre nehezebb lesz elaltatni. 

A példánál maradva tehát, ha a 2 hónapos baba alvási szokásai kiszámíthatatlanok, akkor egyszerűen arra figyeljünk, hogy az ébredést követően másfél órával megint le tudjuk fektetni. Az alvások közötti időt pedig kitölthetjük fix” programokkal.

Ilyen esetben nem időpontokhoz, hanem eseményekhez kötjük a napirendet. Ezzel elérkeztünk a második okhoz, hogy miért nem fontos az időpontok szerinti rutin.

A fenti táblázatban feltüntetett ébrenléti időket nem érdemes túllépni, hiszen a baba akkor lesz legkönnyebben altatható, ha a korának megfelelő ébrenléti ablak végén próbáljuk lefektetni (pl. 6 hónapos babánál 2-2,5 óra ébrenlét után).

2. A babáknak ismétlődés kell, nem karóra

A babák természetesen nem ismerik az órát. A lényeg, hogy az események egymás utáni sorrendjéből be tudják jósolni mi lesz a következő tevékenység, így fel tudnak rá készülni. 

Azt is mondhatjuk, hogy a napirend a babákkal való első közös nyelvünk. Az egymást követő eseményekből a baba következtetni tud arra, mi fog következni legközelebb. 

Miután megszokta a rutint, el tudja magát engedni alvás időben – gyorsabban elalszik, bele tud merülni a játékba – tudja, hogy nem zavarjuk meg öltözködéssel, készülődéssel és levegőzéssel. 

Kiszámítható napirend mellett a babák egyre nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek, hiszen ők is „értik” a körülöttük zajló dolgokat. Nem kell meglepődniük, hogy hirtelen itt vagy ott találják magukat, hiszen tudják mire számíthatnak.

Mini rituálék

A rituálék segítenek abban, hogy a babát lassan, az ő ütemében felkészítsük a következő eseményre. 

Amikor az órát tekintve még kicsit kaotikusak a napjaink, akkor is figyeljünk oda arra, hogy az egyes tevékenységekhez legyenek nagyon egyszerű „koreográfiáink”. Ezek jelzik a babának, hogy mi fog történni. 

Nagyon egyszerű dolgokra kell gondolni, mint például reggel összebújás, könyv olvasás, ami után felöltözés és játék következik. Ebben annyi a lényeg, hogy ezeket az eseményeket ugyanabban a sorrendben csináljuk, hogy a baba megtanulja prediktálni őket.

Ilyen mini rituálénak számít a szundik és esti elalvás előtti rutin is. Ez mindenkinél más, de általában pelenkázás, halk ének, függöny elhúzás szokott lenni. Mindez segít ráhangolni a babát az alvásra.

Az ilyen rituálék arra is jók, hogy a baba egyre jobban részt tudjon venni a közös tevékenységekben. 

Ami az alvásra hangolást illeti és nagy segítség lehet a rituálé mellett, ha a saját aktivitási szintünk megegyezik azzal, amit a babától várunk. 

A kicsik nagyon jól ránk tudnak hangolódni. Amikor altatás közben mi is álmosak vagyunk (vagy jól eljátsszuk), kicsit lazább a szemhéjunk, halkan, lassan beszélünk velük, akkor az ő viselkedésük is tükrözni fogja ezt. Totyogóknál ez az „együtt rezgés” még erősebben működik. 

Persze ennek ellenkezője is igaz. Ha a gyerek érzi, hogy sietünk valahová, izgatottak vagyunk, alig várjuk, hogy elaludjanak és egyedül legyünk végre, akkor nagyon nehéz lesz elaltatni őket. Ördögi kör 🙂 

Ha mégis órához igazítanánk a napot

Fél évnél idősebb babáknál már egyre kiszámíthatóbbak az alvásidők és elkezdhetjük konkrét időpontok köré szervezni a napot.

Azonban a mozgásfejlődés még ebben a korban is beleszólhat a napirend kialakításába, ezt tartsuk észben. 12-15 hónapos korig még sok változás megy végbe a gyerekekben, a mozgásuk néha napról napra változik, az időponthoz igazítást nagyban nehezítheti, amikor egyik napról a másikra kezdenek járni. 

Az érme másik oldala azonban az, hogy (a viszonylag) stabil napirend abban is segít, hogy ezeket a rapid változásokat „könnyen” átvészelje a gyermek és a család. Hiszen a napirend a biztos pont a változó dolgok közepette. 

Első lépések: vázlat

Először hasznos összeírni mi az, ami már jól működik és esetleg időponthoz van kötve. 

Ezen az első vázlaton szerepelhet például a baba ébredési ideje vagy etetési idők (amennyiben ezek nagyjából fixek), levegőzések ideje és az esti vacsi, fürdetés ideje. 

Nálunk például így nézett ki (egy gyerek esetén):

Első gyereknél nálunk az ébredés ideje volt a kiindulás, a napi 2 levegőzés és az esti fürdetés ideje:

  • 8:00 ébredés, szoptatás
  • 10:00 levegőzés
  • 15:30-17:00 levegőzés
  • 19:00 fürdés, esti rutin

Ettől a vázlattól majdnem egy éves koráig nem is nagyon tudtunk továbblépni, mert a sporadikus és kiszámíthatatlan alvása nem tette lehetővé. Sokszor csak fél órát aludt, majd egy órával később újra elfáradt. 

Vázlat „feltöltése”

Második lépésben az előző pontban összeírt időpontok közötti üres helyet töltjük fel. Ezt kétféleképpen csinálhatjuk:

  • Két-három napig naplót folytatunk.

    Bármilyen rendszer vagy tervek nélkül egyszerűen leírjuk, ami aznap történt velünk és felírjuk ezen tevékenységek időpontját is. Harmadik nap után megnézzük van-e az előző vázlathoz képest valamilyen rendszer, amit addig nem vettünk észre. 

    Ebből kítűnhet, hogy a baba nagyjából ugyanolyan hosszúakat alszik délelőttönként. Vagy lehet, hogy észrevesszük, hogy estefelé több szoptatást (vagy tápszert) igényel. Gyakori az is, hogy délutánra elfáradnak és nem tudnak olyan jól eljátszani egyedül. Ezt látva ezekre az időkre tervezhetünk közös időtöltést vagy hosszabb levegőzést, ami nem igényel olyan komoly fizikai és mentális igénybevételt, ilyenkor babakocsiban,hordozóban pihenhetnek.

    Ha a napló alapján látszik valamilyen rendszer, akkor érdemes továbbra is ezt követnünk, most már kicsit tudatosabban, hogy a baba is egyre jobban ráhangolódjon.

  • Írjuk össze az „álom napunkat”.

    Ha biztosak vagyunk benne, hogy a napjainkban nincsen struktúra, akkor kezdhetünk azzal, hogy leírjuk mikor mit szeretnénk csinálni és a következőkben igyekszünk ehhez tartani magunkat. Valami kapaszkodót persze ilyenkor is érdemes keresni, de elegendő lehet az első pontban felírt vázlatos napirend is (pl. ébredés és lefekvés ideje).

    Az elképzelt napirend megírása után pár napig figyeljük mi az, ami jól működik és mi az, ami sosem jön össze. Apró változtatásokkal pár hét alatt eljuthatunk a saját, jól működő napi rutinunkhoz.

    Ez az elképzelt napirend lehet akár egy más által írt napirend is, ami alapján megfigyeljük mi működik a mi családunknál, de biztosan lesz olyan, amit máshogy érdemes csinálni ahhoz, hogy nekünk is megfeleljen. Minta (letölthető) napirendeket találtok az előző napirendes cikkemben.

Napi támpontok

Nagyobb babáknál ezt kicsit egyszerűbb kivitelezni, hiszen a hozzátáplálással „fix” etetési idők jönnek a képbe, amelyek segítségül lehetnek. 

A jól működő napirendben vannak prioritási pontok (ez több gyerek esetén kiemelten fontos). Ezek azok az időpontok, amelyek fél óra (legfeljebb 1 óra) csúszással minden nap ugyanabban az időben történnek.

Például ébredés ideje (ha még nem állt be magától, akkor a napirend fogja megoldani), tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, szundik és esti rutin ideje. Ezek úgymond természetes támpontok, hiszen a gyerekeknek szükségük van energiára a játszáshoz és felfedezéshez, amihez az ennivaló és az alvás adja a löketet. 

Amikor teljesen megcsúszik a nap vagy egy nagyon mozgalmas napunk van éppen, akkor ezek a prioritási pontok segítenek abban, hogy nagyjából tartsuk a rutint és az éjszakai alvás szokásos időben történhessen (ami fontos ahhoz, hogy a gyerek alvása hosszú és pihentető legyen). 

Összefoglaló

  • Az események egymás utáni sorrendjére koncentráljunk és ne a fix időpontokra 
  • Vezessünk be mini rituálékat, amelyek jelzik a gyereknek a sorban következő esemény kezdetét és végét
  • Napirend órához igazításánál vegyük alapul az ébredés, szundi, esti fekvés és az étkezések idejét. A köztes időt töltsük fel levegőzésekkel, szabad önálló és közös játékkal
  • Vezessünk naplót, hogy lássuk mi az, ami jól működik a napjaink során és mely tevékenységek időpontján kellene alakítanunk
  • Ha a jól működő napirend hirtelen nem működik, akkor is vezessünk naplót pár napig, ilyenkor hamar kisejlik mi lehetett a probléma.

Oszd meg saját véleményed